"Megjelent a miniszteri rendelet az iskolai buszos kirándulások új szabályairól.
Megjelent a Magyar Közlönyben az emberi erőforrások miniszterének rendelete a nevelési-oktatási intézmények által szervezett országhatárt átlépő autóbuszos kirándulások biztonságáról.
Balog Zoltán – a nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – január elsejétől a közlekedésbiztonság növelése érdekében úgy döntött, hogy külföldre autóbuszos iskolai kirándulás csak úgy szervezhető, ha
a tanulókat, gyermekeket szállító busz nemzetközi forgalomban 23 és 4 óra között nem közlekedik.
Kivételt csak az jelenthet, ha elháríthatatlan külső ok – így közlekedési torlódás, közlekedésrendészeti hatósági intézkedés – miatt e tilalom nem tartható be.
A tanulókat, gyermekeket szállító autóbusznak meg kell felelnie az előírt műszaki féltételeknek, ezenfelül rendelkeznie kell digitális menetíró készülékkel, és az autóbusz első forgalomba helyezésének évétől számított
életkora nem haladhatja meg a 13 naptári évet.
A külföldi buszos kirándulásokra az iskola csak olyan szolgáltatóval köthet szerződést, amely vállalja és szakorvos által igazolja, hogy a jármű vezetői nem szenvednek alvászavarban (obstruktív alvási apnoe szindróma)."
(Kép: innen)
A 2017. január 20-án Olaszországban bekövetkezett tragikus esemény ("Veronai autóbusz-baleset") áldozatainak többsége franciaországi sítáborból hazatérő diák volt.
A politikusok közül január 30-án az oktatásért felelős államtitkár nyilatkozott először, hogy a kormányzat milyen szigorító intézkedéseket tervez a hasonló tragédiák elkerülésére. Egy konkrétum hangzott el: "...az utat úgy kell tervezni, hogy este tízkor a busz megáll és reggel hatig nem megy tovább. Ezt a nyolc órát a két sofőrnek szállodában kell eltölteni."
A veronai buszbaleset részleteinek vizsgálata éppen csak elkezdődött, annak okairól csak találgatások voltak, jogszabály az esetleges szigorításokról még nem készült, de két héttel később a budapesti oktatási intézményeknek már parancsba adták a tankerületi központok, hogy éjjeli buszoztatás, akár külföld, akár belföld, a jövőben nincs. Hiába hívták fel szülők, tanárok a figyelmet, milyen problémákat okoz a diákprogramok szervezésénél ez az intézkedés, nem segített. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete azt nyilatkozta: "Felelőtlenségnek tartanánk, ha egy egyelőre ismeretlen okból, tisztázatlan körülmények között bekövetkezett balesetre hivatkozva kerülne sor szabálymódosításokra."
A baleset okának vizsgálatát az olasz ügyészség májusban zárta le, és a vizsgálati eredményt átadta a magyar hatóságoknak. Ezt megelőzően itthon már hírek keltek szárnyra, hogy a sofőr alvászavarral küzdött, sőt az utazást megelőzően gyászolt, ami befolyásolhatta a munkaképességét. Bár a busz műszaki állapotával kapcsolatban az üzemeltető cég többször nyilatkozta, hogy a járművel minden rendben volt, nemrég nyilvánosságra került, hogy a megengedettnél több ülés, és egy engedély nélküli, harmadik üzemanyagtartály is be volt szerelve.
A buszt üzemeltető cég a baleset okainak kivizsgálása alatt sem függesztette fel a működését, sőt újságírók elgondolkodtató politikai összefonódásokat, tulajdonosváltásokat derítettek ki.
A baleset okairól még ma sincs hivatalos végeredmény. A politika azonban már döntött, és meghozta a bevezetőben említett miniszteri rendeletet - függetlenül attól, mi okozhatta ténylegesen a tragédiát.
Ellenzéki politikus már februárban azt nyilatkozta, hogy "a kormány lépése inkább tűnik propagandisztikus lépésnek, mintsem felelős döntésnek", azonban a mostani rendelettervezet megjelenéséig kellett arra várni, hogy a jogszabály nem túl hosszú szövegének ismeretében lehessen erről megalapozott véleményt mondani.
A G7 gazdasági hírportál újságírója elemezte az új szabályokat ("Teljesen életszerűtlenül szigorítják az iskolai buszkirándulásokat", 2017. október 15.), és összefoglalóan arra a következtetésre jutott:
"A jövő évtől életbe lépő változtatásoknak három fő eleme van, ám ebből csak egy tekinthető olyannak, amely növelheti a gyerekeink és kísérőik biztonságát, bár ez is elég fura. A többi egyértleműen értelmetlen, szakmaiatlan és felesleges, ráadásul még extra költségeket is okozhat."
- "Az első módosítás szerint a külföldre tartó iskolai csoportok buszvezetői éjjel 11 és hajnal 4 óra között nem vezethetnek, és ezt a pihenőjüket a járművön kívül kell majd tölteniük.
A sofőrök vezetési és pihenési idejét jelenleg is elég szigorú (uniós) szabályok határozzák meg, és a veronai, vagy más baleset ellenére sem utal semmilyen jel arra, hogy még szigorúbbá kellene tenni. ...
Szakmai szempontból azonban sokkal inkább azért értelmetlen a korlátozás, mert egy pihent sofőrnek egyáltalán nem okoz problémát az éjszakai vezetés. Ha már a korlátozás felmerül, akkor sokkal inkább a pirkadat a veszélyes időszak, ami általában hajnali 4 óra után van." ...
- "A második változtatás szerint az iskolai túrákat nem szervezhetik 13 évesnél öregebb buszokkal. Érthetetlen, hogy miért az évjárathoz kötik a korlátozást, hiszen mennek az utakon tökéletes műszaki állapotú 20 éves járművek, és mennek kevésbé jól karbantartott 10 évesek is. Autós hasonlattal élve: az egyik prémium márka 15 éves, keveset futott csúcsmodellje lehet biztonságosabb, mint egy másik márka kevésbé igényes, 8 éves fapados verziója, 500 ezer kilométerrel? A válasz nyilván igen. A korlátozást talán érdemesebb lett volna a műszaki paraméterekhez, vagy futott kilométerhez kötni. ...
A magyar kormány úgy tesz, mintha egy borzasztó éjszakai repülőbaleset után betiltaná az éjszakai repülést, és előírná, hogy gyerekek csak fiatal gépekre szállhatnak fel." ... - "A harmadik változtatás, hogy az intézmény csak olyan szolgáltatóval szerződhet, amely garantálja, hogy a sofőrjei nem szenvednek “közlekedést veszélyeztető alvászavarban”. Ez támogatható döntés, csak ezek után azt kérdezheti bárki: ha nem iskolás csoport utazik, akkor lehet alvászavaros a sofőr? És ezzel jutunk el az egész csomag legnagyobb problémájához: miért csak az iskolás kirándulókat kell ilyen módon megvédeni a balesetektől?"
(Idézetek a G7 cikkéből)
Bár az itthoni politikai, gazdasági, jogi változások szinte követhetetlen tempója mellett gyorsan feledésbe merülnek események, azért emlékezhetünk még: amikor a kormány valakit vagy valamit "megvéd", az az adófizetőknek nagyon sokba kerül és nem jó nekik, viszont néhány kivételezett nagyon jól jár. A nyugdíjak megvédése ürügyén államosította 3 millió magánnyugdíjpénztári tag háromezer milliárd forint megtakarítását. Megvédett minket a bankoktól, a bankokra kivetett, az államkasszába befolyt különadó százmilliárdjait azóta a bankszámláinkon havonta megjelenő, jelentősen megemelt jutalékok, díjak és költségek formájában szorgalmasan szedik vissza tőlünk a bankok. Megvédi a vallási közösségeket, de miközben indoklás nélkül diszkriminálja a nem "baráti" egyházakat, a "barátiak" százmilliárdos nagyságrendben kaptak és kapnak támogatásokat a legkülönfélébb, átláthatatlan, követhetetlen jogcímeken az államkasszából. Megvéd minket Brüsszeltől és Sorostól, a folyamatos hadiállapot-hangulatot lélekbe-fejbe sulykoló plakátkampányok, nemzetikonzultációk több tízmilliárdos közpénzén csókos oligarchák híznak. Megvédi a sajtószabadságot, miközben többek között a médiatörvényben előírt sokszínű, kiegyensúlyozott tájékoztatásért felelős Médiatanács szótlan asszisztálása mellett ettől az évtől az ország összes megyéjében betűre azonos tartalommal nyomják a központilag előírt Fidesz-pártpropagandát a megyei napilapok, harsogják goebbelsi stílusban a kormányközeli tévék, országos és regionális rádiók, országos gazdasági és bulvárlapok, valódi és kamu internetes portálok, amelyek a kizárólag a "baráti" médiában évente több tízmilliárd közpénzből hirdető kormányból élnek, és az egésznek a koronájaként ott ékeskedik a közmédiából pártmédiává süllyesztett, évi nyolcvanmilliárdot eltapsoló állami rádió és tévé (tldr).
Most, úgy tűnik, a diákok és kísérőik megvédése van soron. Egy olyan jogszabállyal, amelyről ismét nem egyeztettek a leginkább érintett szülőkkel, iskolákkal, fuvarozó szervezetekkel, orvosokkal. A külföldre autóbusszal utazó diákok utazási feltételeire vonatkozó új szabályozás egyszerű hatalmi látszatintézkedés. Lehet, hogy erre is az a sors vár, mint számtalan hasonló ügyre az elmúlt évekből: a nagy hangon bejelentett, propagandisztikus intézkedések, amikor kiderül, hogy haszontalanok, vagy értelmetlenek, szép csendben feledésbe merülnek, és egy alkalmas pillanatban visszavonják őket. Ez azonban már nem éri el a média ingerküszöbét, az állami propaganda pedig tudatosan elhallgatja. Ekkor már mindegy is, a csinnadratta gyümölcsét addig learatta a politika újabb támogatók, szavazatok alakjában.
Koós Gábor
