"A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden közzétett döntésében kimondta, hogy a magyar bíróságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot, amikor az Index kiadóját és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét (MTE) tették felelőssé a cikkeik alatt megjelent kommentekért."
A történet röviden:
- "2010-ben egy cégnek nem tetszett, hogy a szolgáltatásáról szóló cikkekhez fűzött kommentekben az olvasók elég durván beszóltak neki.
- Az emiatt indult perekben a magyar bíróságok úgy ítélték, hogy az online lapok felelősek a moderálatlan olvasói hozzászólásokért.
- Strasbourgban ma azt mondták ki, hogy ezek a döntések alapjog-sértők voltak.
- Más lett volna a helyzet, ha a sérelmesnek ítélt kommenteket nem távolítják el azonnal, amint azokról tudomást szereznek, ez azonban megtörtént.
Ez a döntés komoly változást hozhat az online sajtóban megjelenő olvasói hozzászólások kezelésében. Sok lap évekkel ezelőtt jelentős részben épp emiatt az ügy miatt állította le a kommentelés lehetőségét.
... A döntés talán legfontosabb részeként az emberi jogi bíróság kimondta, hogy az olvasók kommentjei miatt az MTE-t és az Indexet kárhoztató magyar bíróságok döntései akkor lettek volna összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményével, ha a tartalomszolgáltatók nem távolították volna el azonnal a sérelmes hozzászólásokat, amint azokról tudomást szereztek." (A kép és az idézetek forrása az Index cikke, amely teljes terjedelmében itt olvasható).
Ez azt jelenti, hogy a tartalomszolgáltatók, közösségi oldala ezután egyáltalán nem felelősek azért, ami náluk megjelenik?
Nem. A döntés azt jelenti, hogy nem automatikusan a tartalomszolgáltatók felelnek azért, amit a felhasználók beírnak, közzé tesznek, megosztanak.
Ha bárki úgy érzi, hogy az interneten nyilvánosságra került, megosztott információ számára sértő, akkor felszólíthatja a tartalomszolgáltatót az információ eltávolítására. Ha a tartalomszolgáltató ennek eleget tesz, és a sérelmezett információt eltávolítja, akkor a sértett fél már csak az információt közzé tevő felhasználó ellen kezdeményezhet jogi lépéseket. Ha azonban a tartalomszolgáltató úgy gondolja, hogy az információ mégsem tekinthető sértőnek, és nem távolítja el, akkor ő is vállalja annak kockázatát, hogy egy esetleges eljárásban elmarasztalják.
Mi változik a tartalomszolgáltatók moderálási gyakorlatában?
Ezt nehéz kiszámítani. Az szinte biztos, hogy ezzel a döntéssel nagy nyomás alól szabadulnak, nem lebegnek fejük felett Damoklész kardjaként bírósági perek, elmarasztalások, pénzbírságok, kártérítések a felhasználók sértő, jogellenes bejegyzései, kommentjei, megosztásai miatt. Az eddig jól érezhető kényszer-önkorlátozás - legalább is ezen a területen - oldódni fog.
Az Index.hu, amely eddig néhány fontos oldalán teljesen tiltotta a kommentelést, a döntés bejelentéséről szóló cikket "kivételesen" megnyitotta a kommentelők előtt. A 444.hu éppen minap, január 21-én vezetett be moderálási szabályokat a hozzászólásoknál; hogy ezeken lazít-e, vagy sem, nem tudni. A Facebook felhasználási szabályzatában kezdettől fogva jelen vannak korlátozási és tiltási szabályok. A Google csak a nem megfelelő reklámok eltávolítására világszerte ezer embert foglalkoztat. A politikailag egyértelműen elkötelezett blogok, online újságok alapból törlik az adott politikai irányzatot, szervezetet kritizáló kommenteket. A magukat függetlennek tartó közéleti napilapok (pl a megyei lapok) online kiadásai kínos precizitással egyensúlyoznak a mindenkori aktuális hatalomnak tett gesztusok és a nem azonos politikai nézeteket vallók példányszám szempontjából nélkülözhetetlen csoportjai között.
Leginkább az valószínű, hogy a tartalomszolgáltatók moderálási gyakorlata óvatosan enyhülni fog, és fő szabályait - az adott tartalomszolgáltató saját etikai normáin túl - az Alaptörvénynek a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó cikkelye határozza majd meg. A jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy a tartalomszolgáltatók nem feltétlenül örülnek a parttalan kommentáradatnak, és gyakran átgondolják, hogy a közölt tartalom indokolja-e egyáltalán a kommentelhetőséget, és ha igen, milyen határok között.
A politikailag elkötelezett online lapok, blogok valószínűleg nem változtatnak a gyakorlatukon, és csak a velük szimpatizáló véleményeket engedik át. Ugyanez várható a látszatfüggetlen, vagy a hatalomtól tartó online média esetében is.
A nagy közösségi alkalmazások gyakorlatában várhatóan nem sok minden változik. Ezek külföldi székhelyű multinacionális cégek, amelyeknek határozott, gondosan karbantartott etikai normáik vannak, ezek esetleges megváltoztatásával kapcsolatban egy érintett ország legfeljebb csak kezdeményezhet.
Mi változik a felhasználók magatartásában?
Elkezdik felfedezni, hogy véleményüket egyre több helyen fejthetik ki, ezért egyre többen egyre több internetes oldalt keresnek fel. Rövidesen sor kerül majd az első bírósági eljárásokra, amelyeket már közvetlenül a kommentelő felhasználók ellen indítanak az esetleg sértett felek. Meg kell várni néhány ítéletet, hogyan változik a magyar joggyakorlat a strasbourgi döntés ismeretében, áthelyeződnek-e a súlypontok a rágalmazás-becsületsértés kategóriából az enyhébb sajtóhelyreigazítási kategóriába. Ez várhatóan befolyásolja majd a felhasználók magatartását.
Ahhoz persze, hogy egy felhasználó ellen eljárást lehessen indítani, meg kell szerezni az ő adatait. Ez nem nehéz abban az esetben, ha a felhasználó saját valódi személyi adataival van jelen egy közösségi alkalmazásban vagy vitafórumon, magyar levelezőrendszert használ, magyar tartalomszolgáltatónál kommentel. Ha azonban felhasználónévvel, külföldi levelezőrendszerben nyitott e-mail címmel, fiókkal rendelkezik, már körülményesebb a felhasználó beazonosítása: a nagy szolgáltatók (Microsoft, Facebook, Google) csak kivételes esetben, vagy egyáltalán nem szolgáltatnak adatokat (lásd pl. itt és itt). A magyar hatóságok lehetőségei a külföldön vagy külföldről működtetett tartalomszolgáltatókkal szemben korlátozottak (lásd pl. a kuruc.info esetét).
A strasbourgi döntés eredményeként tehát nőtt a véleménynyilvánítás szabadsága, ezzel együtt azonban a felhasználók (kommentelők, közösségi alkalmazások használóinak) felelőssége is.
Ami biztosan tanácsolható: Bánjunk óvatosan és felelősen a szabadsággal!
Koós Gábor
(A kép illusztráció; forrása itt)