Három ciklus számokban (2002-2014)
Települési statisztikák
Az adatok forrása: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási adatbázis
Az újra induló polgármesterek a 2006-os és a 2010-es kampányban használták kampánykiadványaikban a grafikonokat, diagramokat a működési idejük alatt elért eredmények szemléltetésére. A jól kiválasztott és mértéktartóan alkalmazott grafikonok hozzájárulhatnak a kampány sikeréhez. Most a kampány alkalmából arra használjuk fel szemléletes formában a statisztikai adatokat, hogy a város működésének egyes területein az elmúlt három választási ciklus alatt bekövetkezett változásokat mutassuk be. Olyan területeket választottunk ki, amelyeket a városvezetés (a megválasztott képviselő-testület) döntéseivel közvetlenül vagy közvetve befolyásolni tud, vagy ha nem teszi, akkor kellene, hogy befolyásoljon.
Népesség
A város állandó népessége 2002-2012 között 4%-kal csökkent, férfiak-nők majdnem egyenlő arányban. Ez az országos adat (kb. 2%) duplája. A lakosság csökkenésének 90%-át az oda- és elvándorlás negatív egyenlege (269 fő) adja. Ez az folyamat a város lakosságmegtartó képességének gyengeségére utal.
A korösszetétel is kedvezőtlenül változik. A 0-17 és a 18-59 éves korosztályokban 300 feletti a létszámveszteség, a 60-x korcsoportban ugyanez a növekmény nagyságrendje. A népesség fogyása tehát a fiatal és az aktív korosztályokból történik, az inaktív korcsoportok létszáma növekszik. A város elöregedőben van.
Munkanélküliség
Az álláskeresők abszolút száma 2009-2011-ben volt a csúcson, 2012-re már csökkenést mutatnak az adatok. 2012-ben az álláskeresők több mint 60%-a volt szakmunkás vagy alacsonyabb végzettségű és 5% felsőfokú végzettségű.
Az álláskeresők számát az aktív korú népességhez viszonyítva adódnak a fenti görbék. Az egyelőre csak 2012-ig rendelkezésre álló KSH-adatok mellé bemutatjuk a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) hónapra aktuális adatait. A 2011 óta látványosan javuló mutatók mögött az állami foglalkoztatási programok minden korábbinál szélesebb köre (és a számbavételi szabályoknak a kedvezőbb munkanélküliségi adatokat eredményező módosítása) a fő oka. A foglalkoztatás nem a gazdaság szempontjából meghatározó versenyszférában növekszik ilyen arányban, és a gazdaság helyi növekedése pedig még mindig várat magára. 2014. augusztusában Zircen 152 álláskeresőt tartottak nyilván, közülük 31 fő nem kapott munkát több mint egy éve. A ROBIX bezárásával utcára kerülők többsége is feltehetően csak Pápán vagy Móron talál majd munkát, Zirc környékén aligha.
Lakáshelyzet
„A lakásépítések száma történelmi negatív csúcsokat döntögetett az elmúlt években, és ez a tendencia a 2013-ban is folytatódott. A használatbavételi engedélyek száma alig lépte át a 4000-es szintet az első kilenc hónapban, 40 százalékkal maradva el az előző év azonos időszakától, és ez a mennyiség csupán 20 százaléka a 2008-as évben regisztrált adatnak.”
Egy 2011. januárjában készített felmérés szerint Zircen 35 családi házat vagy lakást hirdettek eladásra „az utca felé”.
„A lakáseladási szándék mögött általában nem valamilyen gazdasági megfontolás áll, a lakáspiac fő mozgatóerejét a demográfiai változások adják. A piaci forgalom szinte elfeleződött 2008-ról 2009-re...”
„Csak a vevőknek jó
Nekik is csak akkor, ha az ingatlanvásárláshoz szükséges tőkét nem korábbi ingatlanuk eladásából teremtik elő, hiszen így nem kell realizálniuk a 2008 óta összesen 20 százalékot kitevő árcsökkenést. ”
(Az idézetek forrása: itt)
Önkormányzati pénzügyek
A pénzügyek az önkormányzat működését minősítő meghatározó szakterület.
A város helyi adó bevételei összesen és a fő adónemekben így alakultak:
Ez diagram nem tartalmazza a gépjárműadót, amely nem helyi adó, hanem az önkormányzatoknak átengedett központi adó. Ennek alakulása a következő:
A beszámolókban, kiadványokban hálás téma bemutatni az adóbevételek alakulását, ha a számok emelkedést mutatnak. Ilyenkor azonban érdemes az abszolút számok mögé is nézni. Az alábbi diagramon a helyi adó bevételek és a város összes folyó bevételei inflációval korrigált reálértéken láthatók. Ezen látható, hogy a látványos nominálértékek mögött gyakorlatilag egy reálértéken stagnáló folyamat húzódik meg:
Ugyanez a két adat más megközelítésben: hogyan aránylik a helyi adó bevétel az összes saját bevételhez. Itt a helyi adó arányának kismértékű javulását figyelhetjük meg, amit azonban nem csak az adóbevételek növekedése, hanem az összes egyéb bevétel csökkenése is eredményez (lásd az előző diagramot).
Az önkormányzati költségvetések (és a pénzügyi működés) egyik fő problémája, hogy nem készülnek kontrolling típusú elemzések a pénzügyi folyamatok mögé (vagy csak nem kerülnek be a testületi előterjesztésekbe). Példa adóbevételek: Mitől növekszik egy adónemből a bevétel? Nőtt az adóalanyok száma? Javult az adózói fegyelem? Hatékonyabbá vált az adóbehajtás? Megnöveltük az adómértékeket? Melyik segítette és melyik hátráltatta az adóbevétel növekedését? Ha ilyen típusú kérdésekre megadtuk a választ, akkor lehet célirányos döntésekkel beavatkozni az egyes területekbe és ott javulást elérni, továbbá ekkor (és csak ekkor) szabadna nyugodt lelkiismerettel kiállni az eredményekkel a választók elé, és kijelenteni, hogy a javulásban ennyi a döntéshozók érdeme, és amannyi pedig a döntéshozótól független folyamat eredménye. Amíg ez nem történik meg, addig a választó megalapozottan kételkedik abban, hogy egy kampánykiadványban megjelentetett látványos eredmény vajon tényleg a jelölt városvezetési szakértelmének eredménye-e.
Turizmus
A turisztikai szállás-ellátás területén az adatok inkább óvatos optimizmusra adnak okot, semmint látványos fejlődést mutatnának. A következő évek nagy kérdése, hogy az utóbbi évek legnagyobb turisztikai fejlesztése, az apátsági látogatóközpont vonz-e annyi látogatót a városba, mint amennyit egyébként a kiemelkedő színvonala indokolttá tenne. Ugyancsak kérdés, hogy a Bakony-Balaton (és benne a Magas-Bakony) TDM szervezetek – a ciklusokon át húzódó, többnyire jó szándékú, de egységes rendszerré soha össze nem álló kezdeményezések után – képesek lesznek-e egy hosszú távon tartható fejlesztési és marketingstratégiát kidolgozni, és ciklusoktól, vezetőváltásoktól függetlenül érvényesíteni Zircen. A Bakony-Balaton térség fejlesztésének koordinálására szeptemberben kinevezett miniszteri biztos garanciája lehetne az egységes és következetes szemléletnek, azonban a megbízásának fél éves időtartama nem arra utal, hogy a kinevezés elsődleges célja a hosszú távú megoldás.
A vendéglátóhelyek száma kis ingadozással 40 körüli érték a teljes időszak alatt. Az utóbbi években részleteiben 3 cukrászda, 5-6 munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely, 19-21 étterem és büfé, 16 italüzlet és zenés szórakozóhely szerepel a statisztikában.
A kereskedelmi szálláshelyeknél az egy vendég által eltöltött éjszakák száma a teljes időszakban néhány tizeddel 2 felett van. Az egy férőhelyre jutó éjszakák száma az utóbbi években 35 éj (azaz egy szálláshely kihasználtsága 10% körül lehet (2012-ben ez 20%-ra ugrik, mert a statisztikában rögzített férőhelyszám a felére esett vissza).
A magánszálláshelyeken az egy vendég által eltöltött éjszakák száma az utóbbi években 4-6, az egy férőhelyre jutó éjszakák száma pedig 20-60 között mozog.
Gazdálkodó szervezetek
A következő grafikon a működő fontosabb gazdálkodó szervezetek számának alakulását mutatja. A diagramon nehezen felismerhető: a statisztika 2008-tól 2 részvénytársaságot (előtte: 1), és a teljes időszak alatt egyetlen mezőgazdasági szövetkezetet tart nyilván (a működő gazdálkodó szervezetek a regisztrált szervezeteknek csak egy részét (a kft-k, bt-k esetében például 80%-át) jelentik).
Az egyéni vállalkozások és betéti társaságok száma 2005 óta, rövidebb stagnálási szakaszokkal, csökken, ezzel szemben a korlátolt felelősségű társaságok száma növekszik. A csökkenésekre valószínűleg nem a gazdasági válság az egyedüli magyarázat, az nem hozott ezekben ugrásszerű változást. Inkább azt lehet feltételezni, hogy a jogi-adózási környezet változása okozza a két gazdálkodási forma számainak csökkenését és a kft-k számának növekedését. A kettő együttes hatása azonban negatív, hiszen a kb. 40 újonnan alakult működő kft valószínűleg nem tudott annyi munkahelyet teremteni, mint amekkora létszámot a megszűnt bt-k (kb. 20) és egyéni vállalkozások (kb. 130) jelentettek.
A mezőgazdasági egyéni gazdálkodásra idősoros adatokat nem találtunk, mindössze két évre vonatkozó adatot: az egyéni gazdaságok száma 2000-ben 317, 2010-ben 158 volt Zircen. Az ezekben munkát végző családtagok száma emelkedett (202-ről 273-ra), az általuk művelt földterület azonban jelentősen nőtt: 428,3 hektárról 913,3 hektárra. Ez azt jelenti, hogy az egy gazdálkodó által művelt terület 2000-ben átlagosan 1,4 hektár, 2010-ben már 5,8 hektár volt.
168 óra múlva következik:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 12. rész
Ajándékkosár 2019
A sorozat előzménye:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 11/2. rész
Koós Gábor
A forráskutatás természetéből adódóan az adatokban pontatlanságok, hibák előfordulhatnak. Köszönettel vesszük, ha ezekre felhívják a figyelmünket, a hibákat javítani fogjuk. Ugyancsak köszönettel fogadunk névvel aláírt személyes megnyilatkozásokat, visszaemlékezéseket, véleményeket, elemzéseket akár a korábbi, akár a most előttünk álló választással kapcsolatban. Névtelen (felhasználónéven írt) megjegyzések (kommentek) írására a megszokott módon természetesen továbbra is lehetőség van.
