Önkormányzati választások 2002. október 20.

A politikai környezet

„Hat éve rendezték a 2002-es országgyűlési választások második fordulóját. Ahogy az az első forduló eredménye alapján várható volt, az MSZP és az SZDSZ szerezte meg a kormányzáshoz szükséges többséget. Viszont ez a többség jóval szűkebbre sikeredett, mint ahogy két héttel korábban kinézett: a Fidesz-MDF 188 megszerzett mandátuma azt jelentette, hogy a kormányváltó pártoknak csak ötszavazatos többségük lett az új Országgyűlésben.”
(Forrás és további érdekes részletek: itt)

„A meglepetést, amely hideg zuhanyként érte a közvéleménykutatókat, elsősorban az úgynevezett rejtőzködő szavazók számottevő csoportja okozta, amely biztos szavazónak tüntette fel magát, de nem közölte pártválasztását. A kérdést tudniillik, úgy fogalmazták a kérdőíveken, hogy vajon elmegy-e szavazni a megkérdezett, s kire adja voksát. A ,rejtőzködők" tekintélyes része azonban konspirált, elhallgatva szándékát, vagy megtévesztve a kutatókat, akik pedig a ,rejtőzködésből" arra következtettek, hogy a választópolgárok kis pártokra készülnek szavazni: a MIÉP-re avagy a Munkáspártra. De csaknem kétharmad részt az MSZP-t részesítették előnyben, s megközelítőleg egyharmad részt a Fideszt - ... - A közvélemény-kutatási melléfogás tehát abból adódott, hogy radikálisan félremagyarázták, vagy figyelmen kívül hagyták az adatok elemzői egy nehezen kiismerhető réteg magatartását és szándékait. De van mentségük, mert igen nehéz értékelni a választói szándékot, ha a biztos pártválasztók körén belül sokáig 16, későbben pedig 20 százalék nem árulja el, kire fog végül is szavazni.”

(Forrás és további részletek: itt.)

Zircen pedig ez történt

Tovább ►

Az 5936 választásra jogosult szavazó 2803 érvényes szavazatot adott le a listán szereplő képviselő-jelöltekre (47%), vagyis az előző évi időközi polgármester-választással gyakorlatilag azonos arányú volt a választási részvétel.

A megválasztott polgármester és képviselők listája:

Az elnyert mandátumot kövér betűkkel, színezett háttérrel jelezzük. A polgármesterként és képviselőként is induló jelölteknél az elnyert mandátum esetén a másik jelölés értelemszerűen el nem nyertként szerepel.

A szavazók polgármestert és 14 tagú képviselő-testületet választottak.

Ahogy várható volt, a polgármester-választás a két régi rivális között dőlt el. A megválasztott polgármester szinte pontosan olyan arányú szavazatot kapott, mint ellenfele a 2001-es időközi polgármester-választáson (47%), azonban előnye mindössze 117 szavazat (4%) volt, szemben a másfél évvel azelőtti 428 szavazat (15%) előnnyel mostani ellenfele javára.

A képviselők az alpolgármesteri tisztségre Holl Andrást választották meg.

A szavazás számszerű eredményeit a Zirc és Vidéke a 2002. novemberi számában tette közzé. Ez a szám tartalmazza a megválasztott polgármester négyéves programját is.

Dr. Varga Tibor a 2003. január 27-i képviselő-testületi ülésen lemondott képviselői mandátumáról. Helyét februártól a kislistán következő független Boros Dénes vette át.

A 30 képviselő-jelöltből még mindig a függetlenek voltak legtöbben (18, akik közül 9 be is jutott). A Fidesz 5 jelöltje közül 2, az MSZP és az SZDSZ (részben külön, részben koalícióban) 4 jelöltje közül 3 került a testületbe. A Munkáspárt egy és az (a megválasztott polgármester mögé álló kettőt nem számítva) egyetlen civil szervezet, a Zirci Német Kisebbségihagyomány és Származáskutató Egyesület két jelöltje nem került be.

(A civil szervezetet nem számítva) nagyobb számú pártváltásra a nem első alkalommal induló jelöltek körében nem került sor. Egyetlen kivétellel mindenkit az előző jelölése alkalmával jelölő szervezet támogatott, vagy független volt. A kivétel Vörös Kálmán, aki az 1998-as független státuszából a Fidesz jelöltjeként indult és maradt a következő két választás alkalmával is.

A nagypolitikában létrejött kétpólusú politikai rendszer csak óvatos közelítéssel fedezhető fel a helyi választási eredményekben. A pártjelölések visszatükrözik a két országos pólust, azonban ezek együtt is kisebbségben vannak a függetlenekhez képest. Az egyes jelöltekre leadott szavazatok számából ugyan lehet arra következtetni, hogy a tavaszi országgyűlési választásokon kialakult politikai erőviszonyok helyben is befolyásolták a szavazókat, azonban meghatározók a közéleti szerepvállalás és a jelölt személyes adottságai lehettek: a testületbe beválasztott képviselők – talán egyetlen kivétellel – a helyi közélet több éves vagy évtizedes szereplői voltak. (Ez a helyzet a következő két választáson alapvetően megváltozik). A polgármester-váltás indoka pedig legnagyobb valószínűséggel nem a jelöltek kvalitásának vagy a kampányaik színvonalának különbsége, hanem a „váltsunk, lássuk, mit tud a másik” jól ismert választói magatartás (ezt támasztja alá a két jelölt közötti csekély szavazatkülönbség is).

A kampány

A három polgármesterjelölt közül kettő, továbbá hét képviselő-jelölt (és két kisebbségi) élt a lehetőséggel, hogy bemutatkozását vagy programját az újság októberi számában közzé tegye.

 A választási kampányban ismét megjelent az 1998-ban már tapasztalt elem: a jelölő szervezethez nem kötött csoportos fellépés. Most ugyan nem leendő testületként deklarálták magukat (a főbb szakterületek egymás közötti felosztásával, mint a négy évvel előbbi választásnál), hanem az előző polgármester, most független polgármester-jelölt „Tanácsadó testületének jelöltjei”-ként. A közös, A/4-es, színes szórólapon fényképpel és rövid bemutatkozással megjelent névsorban 6 függetlenként és 3 pártszínekben induló jelölt szerepel, ez utóbbiak közül kettő MSZP- és egy Fidesz-jelölt. A 9 tanácsadó tag-jelöltből végül 5 (a három pártjelölt és két független) jutott a testületbe, de mert a polgármester-jelölt elvesztette a választás, csak képviselőként került be – amely mandátumáról rövidesen lemondott –, a testület ilyen összeállításban a későbbiekben nem működött.

A Stúdió KB ismét kibocsájtotta a szakmai és etikai állásfoglalását a választási kampány idejére. Az állásfoglalást ellenjegyezte a Helyi Választási Iroda vezetője és a Helyi Választási Bizottság elnöke is. Ez az állásfoglalás pontosan meghatározta a jelölő szervezetek és a jelöltek által díjmentesen és díjazás ellenében igénybe vehető stúdiós és képújság-szolgáltatásokat, így biztosítva az egyenlő elbánást minden jelölttel szemben.

A nyomtatott kampányeszközök körében folytatódott az SZDSZ-jelölt 1994 óta tartó fölénye: a napilap-formátumú (kb. A/3), grafikailag legigényesebb, négyszínnyomású kiadványt mondhatta magáénak (ez a gyakorlat a következő négy évben városi szinten intézményesült: soha annyi színes reklámkiadvány nem született sem korábban, sem később az önkormányzat működésével kapcsolatban). A harmadik helyen végzett polgármester-jelölt is ekkora méretű, egylapos kiadvánnyal kampányolt. A második helyen végzett jelöltnek A/4-es egyszínű szórólapja és A/5-ös (fél oldal) méretű, többszínű borítós, egyszínű belső lapos füzetei voltak. Szemléltetésül ezekről egy-egy kép:

A képviselő-jelöltek – már aki élt ezzel – jellemzően szerény kiállítású, egyszínű, kis formátumú egyéni szórólapokat terjesztettek.

A reklámanyagok tartalmilag sem hoztak lényeges újdonságot – talán az volt meglepő, hogy elmaradtak a névtelen lejárató kiadványok (vagy nem emlékszünk ilyenre). A kiadványokban mindhárom polgármester-jelölt kitért a személyes körülményeire, közéleti előéletére, és leírta terveit a város jövőjével kapcsolatban.

(A bemutatkozások, programok tartalmi elemzésére, a vállalások megvalósulásának értékelésére nem vállalkoztunk egyik esetben sem, de a kiadványok stílusát, hangvételét, irányultságát esetenként minősítettük. Most teszünk egy kivételt. A nyertes polgármester-jelölt választási kiadványának 2. oldalán [„Zircnek végre zirci kell”] a jelölt képviselői tevékenységéről szóló beszámolóban olvasható: „1998-ban kapcsolódtam Zirc közéletébe...”, „Tevékenységleltár 1998-2002 Zirc”, „KÖZÉLET: … 1998- Zirc városi képviselő”.

Ebből a bemutatkozásból kimaradt, hogy a jelölt már 1994-ben szerepelt polgármester- és képviselő-jelöltként az önkormányzati választáson, programot hirdetett, ő folytatta a legintenzívebb kampányt, de nem nyert mandátumot. A helyi választáson való részvétel viszont komoly közéleti szerepvállalás, még ha esetleg nem is hozza meg a várt eredményt.

Forrás: „Zirc jövője most az Ön kezében van” – választási kiadvány)

A korábbi választásokhoz hasonlóan ismét csak a most nyertes polgármester-jelölt használta fel magas közéleti és politikai kapcsolatait érdemeinek és alkalmasságának alátámasztására: a kiadványának egynegyede csak ezzel foglalkozik. A képeken szereplő vezető politikusok, közéleti személyiségek (és rajtuk kívül még mások is) aztán a következő négy évben rendre meg is jelentek a városban rendezvényeken, ünnepségeken, beruházások átadásán, átutazóban. Ez is erősítette azt az érzést, hogy a 2002-2006 közötti ciklus a permanens politikai és közéleti kampány négy éve volt. (Ebből az eszköztárból a 2006-tól következő polgármester is átvett elemeket).

Azt nem jelenthetjük ki, hogy a látványos (esetenként hivalkodó, öntömjénező, néha túl agresszívnek érződő) kampány hosszú távon nem lehet sikeres. Azt az ezzel együtt négy korábbi önkormányzati választás (és majd 2006-ban az ötödik) tapasztalatai alapján azonban elég nagy biztonsággal állítani lehet, hogy a helyi választások során a szavazók többségét inkább elriasztják, mint vonzzák a nagypolitikából ismert kampánytechnikák.

Vélemények

A 2002-es választással új korszakba lépett Zirc városirányítása. Ekkor kezdődött és tart a mai napig is, immár harmadik ciklusban, az a folyamat, hogy az országos politika rátelepült az önkormányzat működtetésére. Míg az előző polgármester deklaráltan is egyforma távolságot igyekezett tartani a különböző politikai erőktől, a 2002-ben és 2006-ban megválasztott (majd 2010-ben újraválasztott) polgármesterek már a jelölő vagy támogató pártjaik helyi vezetőit vették maguk mellé alpolgármesternek, egyfajta „komisszárként”. Ez nyilván a támogatáshoz vezető politikai alku része volt, mint a nagypolitikában szokott, így garantálva az éppen hatalmon lévő kormánypárt(ok) országos irányvonalának betartását a településen. (Ennek a három ciklusnak néhány érdekesebb vonásával a sorozatnak egy külön része foglalkozik).

A választás előtti várakozásokról:

„Kis magyar választás”

56 óra múlva következik:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 8. rész
Önkormányzati választások 2006. október 1.

A sorozat előzményei:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 6. rész – 2001
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 5. rész – 1998
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 4. rész – 1994
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 3. rész – 1990
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 2. rész – Előrehozott áttekintés
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 1. rész

Koós Gábor

A forráskutatás természetéből adódóan az adatokban pontatlanságok, hibák előfordulhatnak. Köszönettel vesszük, ha ezekre felhívják a figyelmünket, a hibákat javítani fogjuk. Ugyancsak köszönettel fogadunk névvel aláírt személyes megnyilatkozásokat, visszaemlékezéseket, véleményeket, elemzéseket akár a korábbi, akár a most előttünk álló választással kapcsolatban. Névtelen (felhasználónéven írt) megjegyzések (kommentek) írására a megszokott módon természetesen továbbra is lehetőség van.