Önkormányzati választások 1994. december 11.

A politikai környezet

„A második országgyűlési választásokat 1994 áprilisában tartották. Az eredmény a politikai mezőny teljes átrendeződését hozta. Az MSZP listás és egyéni eredményei miatt tarolt, egyedül is abszolút többséget szerzett a parlamentben. Korábbi 34 fős képviselőcsoportját 204 tagú monstrum váltotta fel, amellyel - a végeredmény ismeretében - akár egyedül is kormányozhatott volna stabilan négy éven át. A választásokon még a Fidesz szövetségeseként indult, 20 százalékos eredménnyel második helyet elért SZDSZ azonban elfogadta az MSZP koalíciós ajánlatát, és így 69 képviselőjével kétharmadosra bővítette a kormány többségét.” (Forrás és további részletek: itt)

Zircen pedig ez történt

Tovább ►

Mivel a korábbi településrészek leválásával a város lakosainak száma 10 000 alá esett, ezért ettől az évtől a polgármestert közvetlenül, a képviselőket pedig ún. „kislistán” választottuk.

„ A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai ún. kislistán választják meg. A szavazáskor a szavazólapon az összes jelölt neve ábécé sorrendben szerepel, és a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a településen megválasztható képviselők száma (a szavazat akkor is érvényes, ha a választópolgár a lehetségesnél kevesebb jelöltre szavaz!). A megválasztható képviselők számát a szavazólapon feltüntetik.

Megválasztott képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ha a mandátumkiosztás során szavazategyenlőség miatt nem osztható ki az összes mandátum, a jelöltek mandátumhoz jutását sorsolás dönti el. Ha kevesebb képviselőt választanak, mint a megválasztható képviselők száma, a be nem töltött helyekre időközi választást kell kitűzni.”
(Forrás: itt.)

A megválasztott polgármester és képviselők listája:

Az elnyert mandátumot kövér betűkkel, színezett háttérrel jelezzük. A polgármesterként és képviselőként is induló jelölteknél az elnyert mandátum esetén a másik jelölés értelemszerűen el nem nyertként szerepel.

A szavazók polgármestert és 13 tagú képviselő-testületet választottak.

A megválasztott polgármester, dr. Varga Tibor, 1992. októberében vált meg az addig betöltött zirci jegyzői munkakörétől, és ezzel a választással tért vissza a közéletbe városvezetőként. Horváth László és Dr. Horváth Sándor mellett ő a harmadik városvezető, aki 2010-ig a legtöbbször indult a választásokon (mindhárman a hétből hat alkalommal). Viszont ő az egyedüli, aki minden indulásánál mandátumot nyert vagy polgármesterként, vagy képviselőként (Dr. Horváth Sándor ötször, Horváth László háromszor nyert), valamint ő az, aki eddig a legtöbbször (2000, 2003, 2011) mondott le elnyert mandátumáról (lásd a sorozat későbbi részeit).

A testület Beke Gyulánét választotta meg alpolgármesternek.

A polgármesteri tisztségre pályázók száma (7) azóta is rekord, a képviselői tisztségre a mostani 32-nél csak az 1998-as választáson pályáztak többen. A legtöbb képviselő-jelöltet a Békefi Antal Társaskör/TIT Reguly Klub állította (12), és az ő jelöltjeik is jutottak be a legnagyobb számban a testületbe (5). A jelölő szervezet szerint a következő a függetlenek csoportja (7/3), majd az SZDSZ (5/2), a Munkáspárt (3/1), a Magyar Szocialista Párt (2/1) és a Városvédő és Szépítő Egyesület (1/1).

A jelölő szervezetek közötti váltást itt csak a megválasztott képviselők között tudjuk kimutatni (mert az előző választás mandátumot nem nyert jelöltjeit nem tartalmazza a táblázat). 1994-ben négy olyan képviselő került a testületbe, akiket már 1990-ben is megválasztottak. Közülük ketten (dr. Czuppon Károly és Varga Zoltán) voltak 1990-ben pártok jelöltjei, és indultak (és nyertek) ez alkalommal függetlenként.

Ez volt az a választás, amely a legdemokratikusabbnak tekinthető abból a szempontból, hogy a jelöltek döntő többségét civil szervezetek jelölték, vagy függetlenek voltak. Azóta a civil szervezeteket helyben is szinte teljesen kiszorították a politikai pártok, ami rendkívül nagy veszteség a helyi hatalomgyakorlás demokratikus ellenőrzése szempontjából.

A kampány

A polgármester-jelöltek bemutatkoztak a városi televízióban és a Zirc és Vidéke újságban, néhányan szórólapokat is készítettek. A választók ugyan kevésbé a programok alapján döntenek, azonban tanulságos elolvasni a korábbi ciklusokban tett jelölt-ígéreteket, és összevetni ugyanannak a jelöltnek a későbbi választások előtt tett ígéreteivel, vagy azzal, hogy ha elnyerte a mandátumát, mit tudott megvalósítani az ígéreteiből.

A polgármester- és képviselő-jelöltek a Zirc és Vidéke 1994. 11. számában mutatkozhattak be, de nem mindenki élt a lehetőséggel. A polgármester-jelöltek programjukat a következő lapszámban ismertették.

A megválasztott polgármester terveiről és reményeiről a Zirc és Vidéke 1995. januári számában készült interjú. Az újság szerkesztősége az 1995. évi lapszámokban sorban mutatta be a képviselő-testület tagjait.

A szerkesztőség az újság hasábjain iskolásokat is megkérdezett: „Mit tennék, ha én lennék Zirc város polgármestere?” A lap 1994. februári, márciusi, áprilisi és májusi számai közlik a ma már legszebb felnőttkorukban járó akkori diákok városfejlesztési elképzeléseit.

Ennél a választásnál találkoztunk először a helyi választási kampánnyal, még ha ez a legtöbb jelöltnél csak egy-két kampányelemet (bemutatkozás, programismertetés) jelentett is. Az SZDSZ kampánya volt a legjobban szervezett. Ők alkalmazták a legtöbb kampányelemet: a polgármesteri bemutatkozáson, programismertetésen kívül fórumot szerveztek a párt nemzetközi hírű írójával és egyik alapítójával, valamint a párt elnökével; egyéni polgármester-jelölti és közös polgármester-/képviselő-jelölti szórólapokat adtak ki, a rendezvényt látogatóknak írásos köszönetnyilvánítást és ajándékot adtak át. Zircen az SZDSZ hozta be ebbe a kampányba először azt a módszert, hogy a polgármester-jelölt alkalmasságának alátámasztására az addigi munkája, eredményei, erényei mellett (vagy helyett) széles körben, legtöbbször országosan ismert személyiségek erkölcsi/szakmai/politikai súlyát használják fel. Így láthattuk a párt polgármester-jelöltjét a párt térségi és országos vezetőinek társaságában, olvashattuk támogató nyilatkozatukat. Ezt a gyakorlatot a későbbi választások során is előszeretettel alkalmazta a párt, és a módszert más jelölt is átvette (lásd a sorozat későbbi részeit).

A kampány során alkalmazott kampányelemek száma nem állt egyenes arányban a választási eredményekkel. Míg a Békefi Antal Társaskör/TIT Reguly Klub egyetlen féloldalas szórólappal érte el a legjobb választási eredményt, a győztes polgármester-jelöltnek is mindössze két szórólapja jelent meg, az SZDSZ kelléktárában szereplő változatos, és az összes többinél együttesen is jóval több kampányelem is csak szerény választási eredményre voltak elegendők. Ebből az a következtetés vonható le, hogy ugyan a kampány nem nélkülözhető, azonban a helyi környezetben a személyes tényezők nagyobb szerepet játszhatnak.

A Békefi Antal Társaskör/TIT Reguly Klub A/5-ös szórólapja:

Az SZDSZ-jelölt A/5-ös (kétoldalas) szórólapja:

Az MSZP-jelölt A/5-ös (kétoldalas) szórólapja:

Ugyancsak ebben a kampányban bukkant fel először a lejáratás, mint kampányelem. A féloldalas iratot „Az aggódó egykori társközségek” nevében fogalmazták a szerzői, és a benne foglaltak a választást később megnyerő polgármester-jelölt ellen irányultak. Külön pikantériája az esetnek, hogy ez a lap az SZDSZ egyik szórólapjának betétlapjaként került a postaládákba. Ami természetesen jelentheti azt is, hogy egyszerűen terjesztéstechnikai okból (így egyszerűbb volt kézbesíteni) a terjesztők egyesítették a két szórólapot, és a kettőnek semmi köze egymáshoz.

„Az aggódó egykori társközségek” A/5-ös szórólapja:

, amelyet ebbe az A/4-es szórólapba behajtva kaptunk:

Vélemény

„A választ(ást) elfújta a szél...”

56 óra múlva következik:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 5. rész
Önkormányzati választások 1998. október 18.

A sorozat előzményei:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 3. rész – 1990
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 2. rész – Előrehozott áttekintés
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 1. rész

Koós Gábor

A forráskutatás természetéből adódóan az adatokban pontatlanságok, hibák előfordulhatnak. Köszönettel vesszük, ha ezekre felhívják a figyelmünket, a hibákat javítani fogjuk. Ugyancsak köszönettel fogadunk névvel aláírt személyes megnyilatkozásokat, visszaemlékezéseket, véleményeket, elemzéseket akár a korábbi, akár a most előttünk álló választással kapcsolatban. Névtelen (felhasználónéven írt) megjegyzések (kommentek) írására a megszokott módon természetesen továbbra is lehetőség van.