A trianoni diktátum aláírásának évfordulójára emlékezett Zirc városa
– Pont száz évvel ezelőtt, 1914 júniusában, Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásával, a szarajevói merénylettel kezdetét vette az első világháború. Azt mondják, ez volt a kirobbantó ok, de nem erről van szó: a nagyhatalmak a világ újrafelosztásán munkálkodtak…
Ezt Ottó Péter, Zirc város polgármestere mondta, miután tolmácsolta a közönség felé Sajó Sándor „Riasztó” című versét a trianoni békediktátum aláírásának 94. évfordulójára szervezett zirci ünnepségen, az Országzászló Emlékműnél. – Hazánkat és miniszterelnökét bűnbaknak kiáltották ki, ami azért is érdekes, mert gróf Tisza István az egyike volt azoknak, akik a háború ellen emeltek szót. Amikor pedig az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként belesodródtunk az első világháborúba, nem az a cél vezérelte, hogy Magyarország hódítson, hanem az, hogy úgy tudjon kikerülni a háborúból, hogy ne legyen vesztese annak – mondta a városvezető. Ez azonban nem járt eredménnyel. A nagyhatalmak a kis-antant újkeletű államainak támogatásával meghozták azt a döntést, amely hazánk feldarabolását jelentette. Az ország területe egyharmadára, a lakosság száma huszonegy millióról hét és fél millióra csökkent, katonai létszámunkat harmincötezer főbe maximálták (az első világháborúba három és fél millió magyar katonát soroztak be), és ugyancsak három és fél millió fő volt a határokon túl rekedt magyarok száma – ismertette Ottó Péter a békediktátum következményeit. (Folytatáshoz kattints a címre!)
Beszélt a már 1920-ban elinduló Országzászló-mozgalomról (Zircen 1937. június 20-án szentelték fel az Országzászló-emlékművet), az első és második bécsi döntésről – melynek következtében visszakerültek magyarlakta területek, de a második világháborút lezáró békék ismét visszaállították a trianoni határokat –, a diktatúráról, amikor az emlékezés lehetőségét is elvették, és csak a rendszerváltás idején lehetett beszélni újra nyíltan arról, hogy Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban magyarok laknak. Jelentős lépésnek nevezte a kettős állampolgárság intézményének megteremtését és június 4-e Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítását. Ez az egyik legfontosabb ünnepünk, mert kifejezi azt, hogy egyek vagyunk mi magyarok, függetlenül attól, hol élünk ebben a nagyvilágban – zárta gondolatait Zirc város polgármestere.
A Nemzeti Összetartozás Napja kifejezi, hogy minden magyar egy, bárhol is él a világban – mondta Trianonra emlékező beszédében Ottó Péter polgármester
(Folytatáshoz kattints a címre!)
A megemlékezés harangszóra kezdődött, mialatt cserkészek felsorolták az elcsatolt települések neveit. A szervező Zirci Országzászló Alapítvány nevében Bittmann-né Katzer Nóra köszöntötte a közönséget. Wittmann György elszavalta Juhász Gyula „Hungária” című versét. A történelmi egyházak képviselői áldást mondtak a nemzetre, az emlékező szervezetek pedig elhelyezték koszorúikat az emlékműnél. Az ünnepségen közreműködött az olaszfalui Szivárvány Kamarakórus Jakabné Kiss Éva vezetésével.
Ahogy a Himnusz és a Szózat, úgy ölelte át az ünnepséget a Székely himnusz és a Boldogasszony Anyánk emlékezők általi csendes éneke.
A Székely himnuszt éneklik az emlékezők a trianoni békediktátum aláírásának 94. évfordulóján
Zirc Városi Önkormányzat nevében Ottó Péter polgármester és Vörös Kálmán alpolgármester helyezte el az emlékezés koszorúját
Kelemen Gábor sajtóreferens