Vajon miért hívnak egy erdőt Tilosnak? A helytörténészek, ha vannak ilyenek Pénzesgyőrben, talán már meg is válaszolták ezt a kérdést. Mi még nem tudjuk, de azt igen, hogy egy izgalmas, családos kirándulás helyszínéül kínálkozik.
Pénzesgyőr község 1956-ban alakult a korábbi Kőrisgyőr, Pénzeskút, és a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonában lévő Kerteskő egyesítésével. A Tilos-erdő a község déli oldalán elhelyezkedő Kőrisgyőr keleti oldalán található, és a műútról is jól látható dombot takar.
A falu elnevezésében minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a területén szinte mindenütt (a földutak vízmosásaiban, a széldöntötte fák gyökerei között) előbukkan a Szent László pénze, az 50 millió évvel ezelőtt élt óriás egysejtűek, a nummuliteszek megkövesedett maradványa.
Marokszámra szedhető úton-útfélen Pénzesgyőr környékén a Szent László pénze
Tovább az izgalmas élményekre ►
A kellemes, egy délelőttös családos programhoz utazzunk ki a reggeli busszal Pénzesgyőrbe, és szálljunk le a faluközpontban (Szövetkezeti bolt). Mivel körtúrát teszünk, ugyanide érünk majd vissza. Az autóval érkezők ne itt, hanem a falu Zirc felőli végén, a kanyarban, a kocsma parkolójában álljanak meg, mert ott árnyékban hagyhatják az autót.
A buszmegállótól felgyalogolunk a kocsmáig, onnan pedig a műút szélén (figyelmesen, mert a Zirc felől érkező autósok általában nagy sebességgel zúgnak be a lejtős és íves útszakaszon a faluba) nem egészen 300 métert haladunk Zirc felé. Pont a kanyarban térünk le a murvás útra jobbra (tanösvény jelzés, a kék "T" is jelzi). Itt leereszkedünk a Gerence hídjához, azon túlhaladva pedig élesen balra fordulunk az erdei úton. A "T" erre is mutat, de utána el is tűnik, tehát ne a tanösvény jelzést keressük.
A Tilos-erdei túra útvonala. Kis figyelemmel és természetjáró tapasztalattal térkép és útvonalleírás alapján is követhető, de - ahogy a korábban is - kérésre most is szívesen elküldjük a Garmin-útvonalfelvételt a műholdas navigációhoz, mivel a blogba nem tölthető fel navigációs fájl.
A patak mentén kb. 300 métert haladunk, amikor elérjük az egykori Kanász-kutat. Gyermek- és fiatalkorát itt töltő túravezetőnk szerint ez egy iható vizű forrás volt, amelynek egykori foglalását már nem sikerült meglelnünk. Itt jobbra felfelé kapaszkodunk, és rögtön szemünkbe tűnik az erdei út bal oldalán, kb. 50 méterrel beljebb az a sziklaformáció, amely a Tilos-erdei sziklahasadékot és barlangot rejti.
Ez a sziklatömb rejti a barlangokat
A Tilos-erdei sziklahasadék...
...és a Tilos-erdei barlang. Ahogy a linkek is mutatják, mindkettő szerepel a magyar barlangkataszterben, és a törvény erejénél fogva mindkettő védett. Kedves ismerősünk tanácsa alapján kurpulensebb alkatú felfedezők ne kísérletezzenek a barlangba bejutni, mert nem tudnak kijönni, és barlangi mentőket kell hívni. Nem beszélve arról, hogy a szegény denevéreket is megijesztik.
A barlangokat felfedezve visszatérünk az erdei útra, és kissé lefelé haladva, kb. 700 méter után egy útelágazáshoz érünk. Itt jobbra térünk, és elkezdünk emelkedni a domb teteje felé. Egyértelmű, jól kijárt erdei úton kapaszkodunk fel a tetőre, széldöntéses és irtásos területen. A nyiladékba ("lénia") felérve jobbra meglátjuk a csúcsot jelentő oszlopot.
A Tilos-erdő teteje, a Kisgyőr. A térkép 443 méter jelez, mi 451 métert mértünk, de ez belefér a műholdas pontatlanságba.
A megérdemelt pihenő után a nyiladékban balra térünk, hogy aztán rögtön jobbra kövessük az erdei utat. Keressük az egyes térképeken feltüntetett, másokon nem feltüntetett egykori bányát(?), feltárást(?), és rögtön meg is találjuk az út jobb oldalán. Nem mértük, de kb. 100-150 méter hosszú és 50 méter széles lehet. A geológusok, helytörténészek, ha olvassák ezt, bizonyára megmondják, mi volt. Mi - a terület geológiai különlegességei miatt - inkább feltárásra tippelnénk, mert ugyan mit bányásztak volna itt, a környék egyik legmagasabb, legnehezebben megközelíthető pontján? Viszont a bánya mellett szól, hogy sok ezer köbméter földtömeg hiányzik a gödörből.
Őslényeket keresünk a Tilos-erdő tetején. Amit találunk, az rengeteg Szent László pénz.
Lefelé folytatjuk az utunkat, és kb. 400 m után balra letérünk, alig érzékelhető ösvényen, de nem kell megijedni, nem lehet eltévedni: akárhol törünk át az aljnövényzeten, tartsunk meredeken hegynek lefelé, amíg le nem érünk a völgytalpra kb. 200 méter után. Itt egyértelmű erdei útba torkollunk, amelyen jobbra fordulva, nem egészen 300 méter múlva érünk el a Gerencének ennek az ágán valamikor épített, ma már félig romos hídhoz.
Itt rakjuk le a hátizsákunkat a fakitermelő munkások pihenőhelyén, és kapaszkodjunk fel a jobbra mellettünk látható partoldalra. Valószínűleg illegális gyűjtők által megbontott partélre találunk. A kőzetrétegek további megbontásával ne kísérletezzünk, mert ez egy védett lelőhely. Az itt található őslénytani és ásványtani kincsekről itt olvashatunk:
http://geomania.hu/lelohely.php?lelohely=230
http://paleolelohely.blog.hu/2012/08/09/penzesgyor_tilos-erdo
Amit megtehetünk, hogy az előttünk járt gyűjtők által a partoldalra kiszórt kövek között bogarászunk: ezek között is igen látványos leletekre bukkanhatunk. A kréta földtörténeti időszakból származó ammoniteszek hihetetlenül dús halmozódásait találjuk szinte minden kőzetdarabban.
A visszaúton a Gerence-ág mellett haladjunk, majd kapaszkodjunk fel a kőrisgyőri temető mellé (kb. 800 m), onnan ismét le a Kőris utca felé, amelyen a Gerencét keresztezve kijutunk a buszmegállóhoz.
A túra teljes hossza kb. 5,2 km, ami sétálva is csak kb. 2 óra, de a látványosságok (a barlang, a geológiai, őslénytani érdekességek) miatt ennél jóval hosszabbra számítsunk. A déli buszok valamelyikével azonban biztosan hazaérünk a jól megérdemelt ebédre, és a csemeték is nagyon fogják élvezni. A sportosabbak gyalog is visszatérhetnek Zircre, ha a zöld sáv jelzést követik a pénzesgyőri major felé. A majort elhagyva a szántóföldek szélén kicsit hiányos a jelzés, de az erdőbe beérve már egészen Zircig jól jelzett (ez a Rómer Flóris Emlékút). Zircet az Irtás utcán érjük el, onnan az Eötvös Károly, majd a József Attila utcán jutunk be a városközpontba. Gyalogosan két órával érdemes számolni.
Szöveg és képek: KoósG
Copyright ©Zircinfo.
A zirc.blog.hu oldalon található fotók és szövegek nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználhatók. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.
