A január 12-13-ai hétvége két geotúrájának képei következnek. Szombaton a "geotúravezetők geotúráján" voltunk Bakonyszentlászló-Fenyőfő környékén, vasárnap a Tihanyi-félszigeten. A képekkel nem csak a meglátogatott, Zirctől nem nagy távolságban lévő és könnyen elérhető természeti értékeket szeretnénk népszerűsíteni, hanem a természet megismerésének ezt a látványos, tudásunkat gyarapító, kicsik és nagyok számára (majdnem) egyformán érdekes és teljesíthető formáját is. Figyeljék a TÚRA-ZÓNA heti programajánlatait és túrabeszámolóit!

Egy földtani kutatófúrás, ma karsztvízszint megfigyelő kút a bakonyszentlászlói bekötőút mellett

A Cuha itt fűrészeli át az emelkedő hegységet - részlet az alsó-Cuha szurdokból az Ördögrét felett

A Zsivány-barlanghoz meredeken kell felkapaszkodni. Valamikor azős- Cuha folyási szintje alatt keletkezett a hegységben, csak hát azóta kiemelkedett és a Cuha ezt is elfűrészelte.

Az egykori dolomitban keletkezett barlangba beszivárgó vizekből kivált mészkőkitöltés. A víz az évezredek alatt elmosta körüle a barlangot.

A Remete-barlanghoz az Ördög-rétről vezet fel jelzett út. Itt be lehet bújni, és oldalt kijönni, de óvatosan, mert felül is van veszélyes kürtője, és a kijáratnál is meredek a sziklafal.

Nem cseppkő, hanem jégcsap: Vinyén, a Kőpince-barlang mennyezetén megfagyott beszivárgó vizek

A térképeken is jelzett "iszonyatos nagy fa": sajnos már kiszáradt hatalmas erdei fenyő a Fenyőfői ősfenyvesben





Többek között ilyen gyűjtött kincsekkel (vörös kalcitok) tértünk haza a szombati geotúráról. A harmadik osztályos túratárs gyűjtése.

A tihanyi Barátlakások egyike: I. András király Kijevi Nagyfejedelemségből származó felesége hozta magával azokat a bazilita szerzeteseket, akik közel ezer éve otthonaikat vájták a könnyen faragható vulkáni kőzetbe. Három cellacsoport látható még, a többi egy hatvan évvel ezelőtti sziklaomlásnak esett áldozatul.

A félsziget vulkáni tevékenysége sokkal idősebb, több száz méter mélységben lévő vörös homokkő darabokat is sodort magával a felszínre. Ezek ma jól láthatók a Barátlakások feletti sziklafalakban: képzeljük el, ahogy belecsapódtak a folyékony, kiáramlott magmába.

A sziklafalak ma is mozognak, az alattuk található agyagrétegeken csúsznak le a Balaton-part felé: jól látható a hatalmas, függőleges repedés, amely mentén a sziklatömb elvált a még szálban álló kőzettesttől. Friss kőzetpergésekkel bármikor találkozhatunk.

Az egykori vulkáni tevékenység felszínre került maradványait a szél, a napsütés, a fagy mállasztja. A jégkorszaki szelek által sodort szemcsés anyagok a különböző keménységű kőzetrétegeket eltérően koptatják, ebből alakulnak ki a bizarr kőalakzatok - a Szélmarta sziklák a Kiserdő oldalában.

Egy hévforrás-maradvány a Kiserdő oldalán, még az egykori kitörési kürtő is jól kivehető a tetején

Az Aranyház egykori kitörési kürtője. Az Aranyház a leglátványosabb hévforrás-kúp a Belső-tó déli oldalán. Állítólag Jókai nevezte el így, a kőzetet borító, szinte világító, ma is jól látható sárga zuzmó hatására.

A Belső-tó, jobbra a háttérben a Kiserdő az Aranyházról fényképezve. Ekkor kezdődött a havazás, amely hétfőre a fél országot lebénította.

A tihanyi "kincsek" a vasárnapi geotúráról. A legfiatalabb, öt éves résztvevő is jókedvűen járta végig a túrát.
Fényképek: KoósG.
Copyright ©Zircinfo.
A zirc.blog.hu oldalon található fotók és szövegek nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.