állatorvos-tudományok doktora
(Folytatáshoz kattints a címre!)
Zirc 1882. január 8.- Budapest 1977. október 21.
Életútja:
Zircen járta ki az elemi iskolát, majd a veszprémi gimnáziumban folytatta tanulmányait. Jeles tanulóként nyert felvételt 1898-ban a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémiára. 1902 nyarán, 20 éves korában vette át jeles minősítésű állatorvosi oklevelét.
Kis ideig, mint gyakornok a kórbonctani tanszéken dolgozott, majd tanársegéd lett. 1903. őszén, egyéves katonai szolgálatra bevonult egy budapesti tüzérezredhez, ahonnan Marek József belgyógyászati tanszékére tért vissza. A budapesti Tudományegyetemen doktori címet szerzett. Köves 1907-ben a három állatorvos-doktor egyike lett Wellmann Oszkárral és Besskó Józseffel együtt. Néhány évig a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott. Közben addigi munkásságát elismerve Hutÿra Ferenc választotta munkatársává. Amikor 1908. őszén az önálló járványtani laboratórium megalakult, a vezetője lett. Itt tervezte meg a sertéspestis elleni szérumtermelés eszközeit, és Hutÿrával együtt kidolgozott módszerével Európában először termelt nagy mennyiségben ilyen szérumot. Az 1912 február 1-jén megalakult Phylaxia Szérumtermelő Rt. igazgatója. A sertések fertőző betegségei magántanára (1917).
Kövest 1921-ben állat-egészségügyi főfelügyelőnek tették meg. 1923-ban embergyógyászati osztállyal bővítette a Phylaxiát, a cég így közvetlenül szolgálta az egészségügyet. 1948-ban a hazai oltóanyag-termelő intézeteket Phylaxia Állami Oltóanyag-termelő Intézet néven egyesítették, és az állami vállalat műszaki vezetésével ezután is Köves Jánost bízták meg. Az ő munkájának köszönhetően a háború után a Phylaxiában az elsők között indult meg a munka és a termelés, majd az ő tervei alapján épült fel az új központ. Kövest 1948. októberében a Magyar Tudományos Akadémia a Phylaxia státusából átvette az akadémiai kiemelt tudósok körébe, de szolgálattételre továbbra is a Phylaxiához rendelte. Néhány évvel később - 1952-ben amikor az az állatorvos-tudományok doktora lett- az Állategészségügyi Kutató Intézet igazgató-helyettesének nevezték ki. Köves János innen ment nyugdíjba, 1958-ban. 1963-ban a járványtan címzetes egyetemi tanára címet kapta.
1977. november 14-én a Farkasréti temetőben tartott búcsúztatása után hamvait Tahi község temetőjében, az 1. sor 10-11. sírhelyen lévő családi sírban helyezték örök nyugalomra.
Tudományos munkássága, kitüntetései:
Tagja volt a Magyar Országos Állatorvos Egyesületnek (MOÁE), a Magyar Agrártudományos Egyesületnek, a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak.
1952-ben az meghívták az MTA Tudományos Minősítő Bizottságába.
1972-ben, a Phylaxia megalapításának 60. évfordulóján, 90 éves korában a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója lett.
Még életében átvehette a Manninger Dezső-emlékérmet (1974), valamint a Hutÿra- (1966) és Marek- emlékérmeket (1975).
Művei:
- A sertéspestis lappangási ideje. (Bp., 1912.)
- A tetanusz elleni aktív immunizálás (Elek Pállal, Szélyes Lajossal, Bp., 1951)
Köves János az oltóanyag-termelésben iskolát teremtett. A Phylaxia Szérumtermelő Rt. alapító igazgatója, vezérigazgatója majd műszaki vezetője és a hazai állatgyógyászati oltóanyag-termelés megteremtője.
Bábolnán és Zircen is utcát neveztek el róla.
Emléktáblája Zircen a Bakonyi Panteon-ban található (Alkotó: R. Kiss Lenke, Készítés/leleplezés ideje: 1982.08.19)
forrás:http://hu.wikipedia.org, http://www.phylaxiaholding.hu,
http://konyvtar.univet.hu, http://helyismeret.ekmk.hu
