Rátótiak visszavágnak, Zirc háza táján is van min mulatni – olvasói levél és szerkesztői cikk a Bakonyi Híradóból. A Bakonyi Természettudományi Múzeumban folytak a munkálatok 1972-ben, hogy megnyílhasson a kiállítás. Nagygyűléssel emlékeztek Zirc alapításának 800. évfordulójára.
Az ünnepi nagygyűlés elnöksége
100 éve
Levél a szerkesztőhöz.
Rátót, 1912. április 1.
Április elsején irom a levelet, mert ezen napot a bolondságok idejének tartják. Szerkesztő ur lapjának mult száma bennünket rátótiakat, igen leszól, pedig hát Zirczen is és a szomszédságában is történnek és történtek feljegyzésre méltó történetek. Hát nem Zirczen akarták a havat elégetni? Es nem Zirczen bontották szét az istállót, hogy a lovat kivezessék? Es nem Zirczen hivják a dudari szalámit tavasznak? Es nem zirczi lapban olvastuk, hogy ott csak látják és az asszonyok előbb látják a tavaszt, és azt is csak a tojások révén? Es nem Zirczen akarták mákkal robbantani a fatuskót? Hát nem Olaszfaluba vetették el a csörgét répamag helyett? És nem a Dudariak nem isszák, hanem nyersen eszik a kávét? Hát nem a Nagyesztergáriak főzték meg azt babcsuszpájsznak? És nem-e Bakonyszentlászlón vettek ártánt sertéstenyész apaállat gyanánt? Kérjük necsak minket rátótiakat, de ezen eseteket is ismertetni sziveskedjék.
M.L.
Lapunk rendelkezésére áll mindenkinek, ennélfogva a fenti levelet is közzétesszük és a fentemlitett események után érdeklődtünk.
Ki kell jelentenünk, hogy a levéliró urnak igaza van. A emlitett esetek mind megtörténtek. Igaz, hogy a hó elégetés, valamint az istálló szétbontás már régebben történt, de a többi felemlitett eset csak a mult hóban. Valamennyinek történetét ez alkalommal el nem mondhatjuk, mert tiltja büszkeségünk, hogy olyat irjunk, mely előzőleg már más lapban megjelent. Ép ez okból most, amennyiben a többi köztudomásu dolog, csak a dudari kávézás történetét és a zirczi mák robbantás esetét irjuk le.
A mák robbantás is megtörtént, laptársunk közölte is. De hát ha a gondos házi asszony mindent elraktároz, s ha a csomagot eltéveszti, a gazda arról nem tehet. Különben is, az eset Zircz egy igen okos emberének a napszámosával történt. Hogy mennyire okos az is bizonyitja, hogy egyszer már bolondnak is kimondták. Ugy van az a mai világban, az bolond aki keresi az igazságot.
A dudari eset meg a következő: Két dudari embernek pöre volt és korán reggel már beérkeztek Zirczre, pedig a dudariak szokás szerint csak délre szoktak Zirczre beérni. Fiskálishoz mentek. Elmentek a Géza fiskálishoz. Azelőtt ugyan a mágnás fiskálishoz jártak, de a mágnás fiskális a márc. 15-iki iskolai ünnepély után meghatva a „Talpra magyar” szavalásától jelszóul vette: Tengerre magyar. Különben is most már – amint mondják – csak a Gézához járnak. Ott hallották, hogy „jöjjön be a fiskális ur, asztalon a kávé.” Mikor kijöttek tőle tanakodtak és elhatározták, hogy egyszer ők is lesznek urak és kávéznak. És tudakolódtak, hogy hol lehet kapni a legjobb kávét. És igy vettek Deutsch Mórnál egy ¼ kilót. Ezután betértek a Központi vendéglőbe, amely vendéglő köznyelven csak „Kukoda” és a Somlói nagyságos ur kin és rémríme szerint, minden idegen jó boráért be „Kuk—oda”. Odamentek a dudariak is és kenyér mellé elkezdték ropogtatni a nyers kávét. Nem izlett nekik, de azért megették, mert azt mondták, ha már megadták az árát, hát már csak megeszik. De ki is nyilatkoztatták, hogy többé nem kávéznak, megmaradnak a paraszt tempónál, mert a kávézás csak uri tempó.
Terünk elég nincs, hogy a többit is elmesélhessük, de majd legközelebb.
Bakonyi Híradó 1912. évi április 4-i számából
40 éve
Megnyitás előtt
A közeljövőben a Bakony élővilágát és néprajzát bemutató kiállítás nyílik a zirci múzeumban. A kiállítás látogatói megismerkedhetnek majd a Bakony legelterjedtebb emlősállataival: szarvas, őz, vaddisznó, róka, borz, vadmacska. – Ritka, már-már kipusztuló madaraival: szirti sas, kerecseny sólyom, kígyász ölyv, karvaly, csonttollú madár. A több tucat, különleges bogár és a szebbnél szebb lepkék mellett a fagyűjtemény teljesen felöleli a Bakony faállományát. A bakonyi parasztszoba érdekességei a baldahinos ágy, a nagyfiókos asztal, a faragott bölcső s a pipatórium. A vitrinekben régi vadászeszközök, a betyárvilágra emlékeztető korabeli fegyverek, a híres tündémajori kerámia néhány darabja látható. A geológiai kiállítás a Bakony földtörténeti múltját az őskortól napjainkig eleveníti fel.
A Bakonyi Múzeum munkatársai már az utolsó simításokat végzik a kiállításon, hogy az amúgy is nagy idegenforgalmú Zirc újabb látványossággal gazdagodjék.
 |  |
 |  |
(Vida András képriportja)
Napló 1972. évi április 6-i számából
30 éve
Tetteink a jelent és a jövőt formálják
Fennállósának 800 éves jubileumát ünneplő Zirc nagyközségben az egész évben tartó, gazdag eseménysorozat megnyitója április 3-án volt. A zirci művelődési ház több termében fotókiállítás nyílt „Zirc élete képekben+ címmel. A megnyitón részt vett Imre Miklós, a megyei pártbizottság titkára. Szász András, a megyei tanács elnökhelyettese, a nagyközség megyei tanácstagja megnyitó beszédében emlékeztetett Zirc történetére, a 800 esztendőre.
Több mint 700 fotó és eredeti dokumentum mutatja be a nagyközség fejlődését, lakóinak életét a kiállításon. A következő két hétben megtekinthetik a látogatók azt a hétezer diaképet is, amelyet Illés Ferenc tanár, a nagyközség társadalmi tanácselnök-helyettese készített.
Ezután koszorúzási ünnepséget rendeztek Zirc főterén, a szovjet hősi emlékműnél. Eljött Zircre Valentyina lvanovna Jefimova, akinek az édesapja a környékbeli harcokban halt hősi halált.
A koszorúzási ünnepséget nagygyűlés követte a zirci filmszínházban. Bangár Károly, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Gyuricza Lászlót, a megyei tanács elnökét, majd Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet.
– Ebben, az évben a megye közvéleménye, Zirc lakossága nem mindennapos évfordulót ünnepel. Az írásos feljegyzések szerint Zirc 800, évvel ezelőtt vált településsé. Úgy gondolom – s ezt igazolják a legújabb kutatások is –‚ hogy lakott itt már korábban is emberek, de az okmányok az 1182-es évszámot jegyzik.
Az év során bizonyára több alkalommal áttekintik a 800 év nevezetesebb eseményeit. S ez így van jól, hiszen mai helyzetünk, örömeink, eredményeink és gondjaink eredői a múltban gyökereznek. Mai tetteink pedig nemcsak a jelent formálják, hanem a jövő elemeivé is válnak, – mondotta Pap János, majd felszabadult hazánk, népünk munkájáról, életéről beszélt.
– A történelmi tapasztalatok, tanulságok hasznosításával a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt negyedszázadban kialakította és megszilárdította tevékenységének a történelmi szerep betöltéséhez nélkülözhetetlen értékeit. Joggal hangsúlyozzuk, hogy ma a magyar nép széles tömegei bíznak a pártban, a párt bevált, következetes politikájában. Ennek azonban igen fontos alapkövetelménye volt és marad, hogy a párt is bízik a tömegekben. Programunk épít a tömegek egyetértésére, a társadalom a alkotó erőinek együttműködésére.
– Szocialista céljaink megvalósításában együtt kell dolgozni a munkásnak; parasztnak, bányásznak, mérnöknek, vallásos és ateista világnézetű állampolgárainknak egyaránt. Csak a közös cél érdekében létrejött és a naponta megújuló nemzeti egység révén vagyunk képesek biztosítani az egyes emberek boldogulósát.
Most, hogy Zirc lakóival együtt számba vesszük a település 800 éves történelmének, fejlődésének változatos eseményeit, elégedetten sorolhatjuk a bennünket körülvevő értékeket. Tény, hogy az évszázadok felbecsülhetetlen szellemi, kulturális kincset gyűjtöttek egybe ezen a környéken. Zirc múltját és jelenét elsősorban mégis a föld kincseit felszínre hozó, a földet művelő, dolgozó ember határozta meg. Az egykori és mai kézművesek, építők munkáját dicsérik a műemlék épületek, a korszerű lakóházak, intézmények. A földdel, az időjárással dacoló parasztember kitartását igazolják a kedvezőtlen adottságok ellenére elért, tiszteletreméltó mezőgazdasági eredmények.
– Az ipari, mezőgazdasági üzemek, a fafeldolgozás, a bányászat nemcsak a település külső képét alakították át, hanem az itt lakó népesség gondolkodását, tevékenységét, életét is.
– Nem kell szégyenkeznünk önmagunk és utódaink, barátaink és ellenségeink előtt sem. Az évente idelátogató 100-150 ezer vendég, kiránduló számára kézzelfoghatóvá válik, hogy az itt élő emberek szeretettel és megbecsüléssel ápolják a múlt haladó értékeit, életük feltételeinek alakításában azonban a jelen és jövő igényei vezérlik tetteiket.
– Ünnepi számvetésünkben hálával és kegyelettel emlékezünk a felszabadító szovjet katonákra és mindazokra a hősökre, akik elhozták népünknek a szabadság mámorító érzését.
– Őszinte tisztelettel gondolunk azokra, akik részt vettek az ország újjáépítésében, a szocialista rend megteremtésében, megvédésében, s ha kellett, életüket áldozták a munkásosztály hatalmáért, a nép áIlamáért.
Ezután Mógor Győző, aHazafias Népfront megyei bizottságának titkára, az Országos Tanács tagja átadta Zirc nagyközségnek a Népfront Országos Tanácsa nemzeti zászlaját. A kitüntetést atársadalmi munkában évek során át végzett áldozatos és eredményes tevékenységgel érdemelték ki. Majd Gyuricza László a Veszprém megyéért kitüntetés különböző fokozatait nyújtotta át szocialista brigádoknak, kiváló dolgozóknak.
Az ünnepi nagygyűlés végén a veszprémi Petőfi Színház művészei „Új honfoglalás” címmel adtak színvonalas műsort.
Napló 1982. évi április 6-i számából
Copyright ©Zircinfo.
A szöveg nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.
