Két újság, egy eset. Történt pedig, hogy a rátótiakon újra köszörülhette a nyelvét a zirci publikum. Ugyanaz a vidám história, mégis különbség van a Bakonyi Híradó és a Zirc és Vidéke beszámolója között. Gallyazás a telefonpóznák miatt 1932-ben (Atyavilágnak grátisz), moziműsor 1937-ből, a bányászházak helyének kijelölése, mind-mind a régi hétköznapokról tudósítanak. Az illusztrációkat is a korabeli hirdetésekből szemezgettem.
Hirdetés a Bakonyi Híradóban 1911-ből
100 éve
A rátóti történet.
Vettek a rátótíak három darab sertés tenyész apaállatot. Hivatalos elnevezést használunk, mert mult számunkon egy olvasónk megbotránkozott, s azt mondta leány kezébe nem lehet adni, mert az volt benne, van hely hol a szerelmet pénzért árulják. Ezeket a sertés tenyész apaállatokat Zirczen keresztül hajtották elfáradtak, mindnyájan betértek a nagyvendéglőbe, velök volt egy fuvaros és a mezőbiró is, persze azok kocsin kisérték a disznókat. Egy kicsit a vendéglős jó borától be is pityizáltak; egyet feltettek magok mellé mert az nagyon elfáradt, és igy lettek hárman. Haza ér a kocsis, de csak egyedül. A sertés tenyész apaállat elveszett még Zirczen, a mezőbiró meg Eplényben. Se biró, se disznó. Rögtön összeült a kupaktanács is azon este, ebből óriási országra szóló skandalum lesz falujokra, ugyis sokat reá fognak, hogy keresztbe vitték az erdőn a létrát, hogy felhuzták a toronyba a borjut, hogy a templomot odább tolták, agyonverték a ketyegő fenét stb. De hát ezért már nem haragusznak, csak akkor gurulnak dühbe, ha valaki megkérdezi tőlük, melyik kutba nézett a róka. Pedig hát már ez a kérdés is megvan oldva.
Egyszer a zirczi festő piktoros ruhával éjszaka véletlenül beleesett ott egy kutba. Reggelre a kut mindenféle szint játszott. Az ugyan kimászott belöle, de a nyoma ott maradt.
Összecsödülnek a falubeliek, hogy mi történt, arra ment egy zirczi gazda Wittman volt, hogy az öreg Lőrinc vagy az ifju Lőrinc, a Nándor vagy a Ferenc, a József vagy a notári nem tudjuk. Meg állt ott a nagy csödületre. Megértette a dolgot s azt mondta, ez az a kut a melyikbe bele nézett a róka. Fel is ugrott nyomban a kocsira. A kupaktanács aztán elhatározta, hogy a dolog ki ne tudódjék, azonnal el kell indulni, s addig vissza ne jöjjenek amig meg nem találják, a birót is meg a disznót is.
A birót megtalálták az uton, de a disznót Zirczen már bezárták egy ólba. Egy rátótról származott zirczi gazdától megtudták hol van, s hogy a dolog ki ne tudódjék, még azon éjjel ellopták a saját disznajukat.
De hát meg lett, nem ugy, mint a napokban a porvai korcsmáros bora, kinek mire haza ért, üres lett a hordója. Az aztán azt már nem találta meg.
Bakonyi Híradó 1912. évi március 4-i számából
Eltűnt tenyész sertéskan. Gyulafirátót szomszédos község elöljárósága elhatározta, hogy a sertésfalka állományának emelése céljából három darab tenyész sertéskant vásárol Kisbéren, az állami gazdaságnál. Vettek három darab sertéskant és azonnal el is hajtották. Utjuk Zircz felé hozta őket, az egyik olyannyira kimerült a hosszu út fáradalmai alatt, hogy a sertéseket be kellet terelniük a Masszi-féle vendéglőbe pihentetés végett. Itt a sertéseket megetették, maguk is ettek és borozgattak.
Azonban a fáradt sertést nemtudták a pihentetés után sem elhajtani, így csak kettőt hajtottak el, míg az út gyötrelmeinek hatása alatt lecsigázott kant itt hagyták, Zirczen. Másnap kocsin jöttek érte. Most is, miként az előtte való nap, az elöljárók elborozgattak és azután, mint akik jól végezték dolgukat, derüs hangulatban elindultak haza felé. Az eplényi, útszéli csárdánál megálltak és akkor veszik észre – indokolt bámulatokra, hogy a sertés nincs a ketrecben. Bizonyára kiugrott a katrocból – mondogatták. Utána kellett menniük. Visszaindultak tehát az elveszettnek hitt sertés keresésére. Az uton semmi nyomra nem akadtak. Míg ismét visszaértek a Masszi-féle vendéglőbe. Itt aztán kipattant a valóság a – sertéskant fel sem tették a kocsira.
Zircz és Vidéke 1912. évi március 8-i számának Hírek rovatából
80 éve
Telefon vezetékek melletti fák galyazása. Közérdeküségre tekintettel közöljük a zirci járás főszolgabirájának 691/1932. sz. rendeletét, amelyben az összes érdekelt ház- és telektulajdonosokat felhivja, hogy a tulajdonukat vagy bérletüket alkotó házak, földek stb. mellett levő s ugyancsak tulajdonukat képező élőfákat, ültetvényeket, sövényeket stb. – amelyek a távirda és távbeszélő vezetékek közelében vannak, – a 37.721/1878. B. M. sz. rendeletnek megfelelően galyaztassák le. Ha a vonaljavitási munkálatok megkezdéséig ez nem történne meg, ugy a postaigazgatóság épitési osztálya azt saját munkásaival fogja elvégeztetni, de a szakavatatlan munkások okozta kárért, rongálásért, csonkitásért a felelőséget nem vállalja.
Zirc és Vidéke 1932. évi március 6-i számából
75 éve
Mozi
Március 7-én vasárnap az első vöröskeresztes ápolónő izgalmakban és megható jelenetekben bővelkedő történetét látjuk a Fehér angyal cimü filmben.
Március 14-15-én a legszebb és legnagyobb magyar filmet, Az uj földesurat mutatja be a mozi.
Zirc és Vidéke 1937. évi március 7-i számából
55 éve
Kijelölték a bányászházak helyét Zircen
Csütörtökön folyt le Zircen az a tárgyalás, amelynek során helyszíni szemle alapján a községben építendő 200 egy- és kétszobás bányászlakás helykijelölése megtörtént. A lakások az emeletes bányászházak mögötti területen épülnek fel még ebben az évben. A kijelölt terület alkalmas arra, hogy a későbbi években egész bányászkolónia létesülhet ott. A bányászlakások építése Zirc városrendezési tervével összhangban történik.
Középdunántúli Napló 1957. évi március 2-i számából
Copyright ©Zircinfo.
A szöveg nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.
