A fogyasztási és értékesítési szövetkezetek mindig fontos szerepet játszottak a vidék életében. Az első ilyen típusú szövetkezeteket még gróf Károlyi Sándor kezdeményezte 1898-ban „Hangya” névvel. A háború után ezek elsorvadtak, majd megalakultak a földműveszövetkezetek, később az Áfészok. A szövetkezetek története Zircen is nyomon követhető, ezt most két példával illusztráljuk.
Az áruház képeslapja 1979-ből
50 éve
Új vezetőség – új tervek Zircen
A Zirci Földműveszövetkezet vezetősége jó munkát végzett eddig is. Most, hogy újjáválasztották, új tagokkal bővítették a vezetőséget, ezt a jó munkát még fokozni kívánják A vezetőség kidolgozta a földművesszövetkezet 1962—65-ig évi tervét, amit a küldöttgyűlés jóváhagyott.
A munkaterv azt tükrözi, hogy a vezetőség tagjai szívvel-lélekkel dolgozni akarnak.
Céljuk az, hogy elősegítsék a falu kulturáltságát és növeljék a földművesszövetkezet tekintélyét.
„Együttműködni a helyi tanáccsal, a pártszervezettel és a tömegszervezetekkel” — hirdeti a program. A földművesszövetkezetnek részt kell vállalnia ezeknek a szerveknek a munkájából. A községi tanács és pártszervezet előtt a szövetkezet vezetősége rendszeresen beszámol tevékenységéről.
A tagságot is, fokozottabban bevonják a szövetkezet ügyeinek intézésébe. Ehhez elsősorban az szükséges hogy a tagok ismerjék a szövetkezeti alapszabályt, tisztában legyenek kötelességeikkel, jogaikkal.
Az új vezetőség egyik elsődleges feladata, hogy ezt a tagsággal ismertesse. Kikérik a tagság véleményét a nagyobb beruházások, hálózatfejlesztés előtt.
Zircen jórészt már megvalósult, de most a környéken is el akarják érni, hogy megszűnjön az italboltok kocsma jellege. 1965-ig valamennyi italboltot átalakítanak korszerű büfé-falatozóvá, ahol sakk, dominó és társasjátékok mellett szórakozhatnak a vendégek. Tovább emelik a kereskedelem kulturáltságát. A régi, korszerűtlen boltokat átalakítják modern, önkiszolgáló, illetve önkiválasztó egységekké a legkisebb faluban is. Az átalakításokhoz nem egy esetben szükség van a tagság összefogására, segítségére.
A felújított Patkó 1966-ból
Szép példája ennek az összefogásnak az aklipusztai bolt újjáalakítása, amelyet a tanács, tsz és a pártszervezet segítségével végez el a földművesszövetkezet.
Szoros együttműködés a termelőszövetkezetekkel — mondja a munkaterv. A termelőszövetkezet vezetőségi tagjait a földművesszövetkezet meghívja vezetőségi üléseire. A termelőszövetkezet számára a szükséges mezőgazdasági szerárukat, növényvédő szereket, műtrágyát a földművesszövetkezet időben és elegendő mennyiségben biztosítja.
Új és fontos feladat a szolgáltató tevékenység bővítése. Ennek különösen Zircen van jelentősége, mivel a körzet községei csekély távolságra vannak, és nem gond bejutni a járási székhelyre. Zircen eddig is működött háztartási gépkölcsönző, ahonnan mosógépet, porszívót kaphatnak kölcsön a háziasszonyok.
Ezt varrógép kölcsönzéssel akarják bővíteni. Február 1-én megkezdődik a harisnyaszemfelszedés a cipőboltban.
Szép tervekkel indul az új vezetőség. A tizenhét tag közül hetet most választottak meg. Köztük Horeczki János nagyesztergári és Scheider Ferenc olaszfalusi termelőszövetkezeti tagok kerültek a felügyelő bizottságba. A felügyelő bizottság új elnöke Barcsai József, aki 1953. óta részt vesz a szövetkezeti mozgalomban, volt már vezetőségi tag is 5 évig, Nagyesztergáron. Új megbízatásában, ahova a tagság helyezte, nagyobbak a feladatok, de ő maradéktalanul meg akarja valósítani őket.
— Rendszeressé tesszük az ellenőrzéseket mondja Barcsai elvtárs, azt elősegíti az is, hogy a fölművesszövetkezet a felügyelő bizottság tagjai részére ellenőrzési útmutatót ad ki. Ez megkönnyíti a munkát és ennek segítségével az ellenőrzés minden részletre kiterjed.
Különösen nagy figyelmet fordítunk a gyengébb egységekre, hogy megszüntessük a még fennálló hiányosságokat.
Én sokat járok vidékre, ez beosztásombóladódik (Barcsai József a Járási Statisztikai Hivatal vezetője) gyakran van alkalmam rövid ellenőrzéseket végezni. Az a tapasztalatom, hogy sokat fejlődtek és változtak a falusi boltvezetők az utóbbi időben — természetesen jó irányban.
Szélessi Anna
Napló 1962. évi február 1-i számának Falusi élet rovatából
15 éve
A szövetkezeti tagság szolgálatában
Új létesítménnyel gazdagodott Zirc. Január 16-án került sor a megújult, megszépült Coop áruház ünnepélyes avatására. Az Áfész igazgatóságának elnökét, Istenes Györgyöt kértem ez alkalomból interjúra.
— Miért volt szükség az áruház átalakítására?
— Áruházunk az elmúlt 20 év alatt kinőtte magát, most már feltétlenül szükségessé vált az alsó szint: az élelmiszerosztály bővítése. Úgy gondoltuk, saját erőből és egy kis hitellel megoldjuk az átépítést. Két évvel ezelőtt kezdtük a tervezgetést. Először az alsó szinthez hozzáépítést szerettünk volna megvalósítani, de ezt az építészeti hatóság — az egységes épületszerkezet megbontása miatt — nem engedélyezte. Megszabták azt is, változtassunk a „kockaépület" jellegen, így módosítanunk kellett, a kivitelezés drágábbá vált, de megérte, mert valóban a külső látvány is szebb lett. Már akkor a felsőbb szintek átrendezésében is gondolkodtunk, igaz, mai elképzeléseink az akkorihoz képest kissé változtak. A bővítési munkák még nem fejeződtek be, tervezzük átalakítani a két felső szintet is. Az első emeletre lehozzuk a készruhákat, hogy minden ruhaféleség egy helyen legyen megtalálható, a második emeleten pedig a bútorrészleg lesz. Úgy gondoljuk a bútorbolt a jelenlegi helyen eléggé félreesik, a városközpontban sikeresebb lehet ez az üzletág. A több mint 30 éve létesített bútorüzlet ma már nem igazán alkalmas a kínálat bemutatására. Az új részeket ez év közepén szeretnénk átadni.
— A boltba belépő vásárlót egész más kép fogadja. Mi változott?
— Kétszer 50 négyzetméteres résszel bővült az eladótér, így jelenleg 350 négyzetméter az alapterület. Bővült a kenyér-, pékárurészleg, korábban ez túlzsúfolt volt és a bejáratnál lévén akadályozta a forgalmat. Nagyobb lett a zöldségárut kínáló övezet is, nem beszélve arról, a választék is bővült. A raktár a felső emeletre került, de ez semmiféle fennakadást nem okoz — lifttel oldjuk meg a szállítást — sőt így a raktározásunk szakosított, mely biztosítja a szervezettebb áruszállítást.
— Vásárlóként magam is sok új dolgot tapasztaltam.
— Igen. Elvégeztük a szükséges felújításokat: új burkolattal vontuk be a mennyezetet, korszerűbb a hűtőtechnikánk, energiatakarékos a világítási rendszerünk, áttértünk a számítógépes készletnyilvántartásra, modern a pénztárgéprendszerünk, de csomagolóanyagot használunk, melyre az eladónak nem filctollal kell az árat ráírni, hanem számítógépes rendszer közli pl. a vásárolt hentesáru súlyát, megnevezését, egységárát, a fizetendő összeget. Kedvezően fogadták a vevők a pénztári blokkot, mely tartalmazza az áru nevét, egységárát is, így otthon részletesen ellenőrizni lehet a tételeket.
— Az új pénztárgépek kezelése nem okozott gondot a dolgozóknak?
— A nyolcnapos zárva tartás alatt módjuk volt gyakorolni, meg is tanulták. Elméletben, vevők nélkül már szinte hibátlanul ment mindenkinek, ha néha van egy kis fennakadás, azt a lámpalázuk okozza, de ez hamarosan meg fog szűnni.
— Az eladótér tágas, kényelmesen lehet használni a bevásárlókocsikat is.
— Kétféle méretű kocsik vannak, ezenkívül a gyerekek nagy örömére minikocsik, sokan mégis idegenkednek ezektől, és a kosarakért nyúlnak. Pedig kényelmesebbek és a kosarakból fizetéskor ugyanúgy ki kell pakolni. Szeretném tehát a vásárlókat a kocsik használatára buzdítani.
— A korszerű technika bevezetése nem járt létszámcsökkentéssel?
— Ez nem érintette a dolgozók létszámát. Bízunk ugyanis abban, hogy a kulturáltabb vásárlási lehetőség többletforgalmat eredményez. A nyitás óta eltelt rövid idő azt igazolja számunkra, az emberek nem csupán kíváncsiságból térnek be hozzánk, hanem értékelik a korszerű dolgokat.
— Mennyibe került a beruházás?
— Összesen 50 millió forint volt. Ebből 30 millió az építésre ment el a többi a technika fejlesztésére.
— A tagsági kártyát most mindig magunknál kell tartani, mert csak így kapjuk meg a 2 százalékos kedvezményt?
— A több mint két évvel ezelőtt kiadott vonalkódos kártyát vásárlás előtt kell felmutatni, így a pénztárgép fizetéskor automatikusan levonja a kedvezményt. Lehetőségünk van arra is, hogy adatokat szolgáltassunk tagjaink számára, mennyi kedvezményt kaptak az év során. Igazságosabb szerintem ez a rendszer, mint a kártya felmutatása, vagy a zsetonozás volt. Az utóbbi időben sokan nem vitték magukkal vásárláskor a kártyát, így az egész bizalmi alapon működött — a pénztárosok részéről — így meggyőződésem, többen jogosulatlanul is igénybe vették a kedvezményt. 1996-ban egyébként 10 millió forintot tett ki a két százalékokból összejött árengedmény.
— Volt-e árengedményes akció a nyitás alkalmából?
— A kenyeret, zsemlét, kiflit olcsóbban adtuk, nemcsak a nyitás napján, hanem a rá következő héten is. Boltjainkban folyamatosan kaphatók kedvezményesen egyes cikkek, szinte alig van olyan időszak, amikor nincs semmilyen akció. Az idén is sokféle nyereményjátékkal szerzünk meglepetést vásárlóinknak.
— Végezetül egy más jellegű kérdés. Sokan nincsenek tisztában azzal, mit is jelent a szövetkezeti alaprészjegy kiegészítése?
— Azok a tagok, akik az 500 forintos részjegyüket nem egészítették ki 2000 forintra, 1997. június 30-ig megtehetik ezt, vidéken minden boltunkban mód van a befizetésre, Zircen az áfész irodában. Hogy erre miért van szükség? Az intézkedés egy törvény végrehajtása, ugyanis 1990 óta az új belépők alaprészjegye 2000 forint. Az 1992-es szövetkezeti törvény viszont egységes alaprészjegyösszeget ír elő. Idősebb és kiskeresetű tagjaink körében ez ellenállást váltott ki, ezért jogászok segítségével keressük a megoldást oly formában, hogy lehetőség legyen a befizetési idő meghosszabbítására.
— Köszönöm a beszélgetést. Újságunk szívesen beszámol a szövetkezet más eseményeiről, híreiről is.
— Én is köszönöm a lehetőséget. Azzal szeretnénk búcsúzni az olvasóktól, szeretnénk, ha megtisztelnének bennünket bizalmukkal és elégedettek lennének az ellátás színvonalának, a vásárlás
körülményeivel.
Adlovitsné Holdinger Teréz, az áruház vezetője a következőket fűzte a beszélgetéshez:
— Szeretnék a kedvezményekről és az árakról még néhány dolgot elmondani. A pékárukon kívül több áruféleséget kínáltunk nagy árengedménnnyel. 4—5 féle hentesárut, tejfölöket, többféle tejet s az országos Coop-lánc több mint ötven aktuális kedvezményes cikkét, vegyiárut, citromlét, papírzsebkendőt, levesporokat, ivóleveket, kávét, tésztaféleségeket. Az áraink megítélésem szerint nem magasak, nem dolgozunk túl magas haszonkulccsal. Nagy örömünkre vannak hosszú évek óta vidékről,
az ország minden részéről rendszeresen visszatérő vásárlóink, akik elégedettek a kínálattal és az árakkal is. Széles áruválasztékunkat jelzi, hogy kb. 5500 féle árucikket tartunk, egyik fő szempontunk az, hogy a vevő egy helyen mindent megtaláljon. Érdekességként hadd mondjam el, a nyitás napján a 3,5 órás nyitvatatási idő alatt 2044 vásárlónk volt, akik 20 ezer cikket vásároltak.
Müller Anikó
Zirc és Vidéke 1997. évi februári számából
Copyright ©Zircinfo.
A szöveg nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.
