Az újév beköszönte együtt jár az elmúlt és a jelen értékelésével. Száz éve ezt Véssey József is megtette az akkor második évfolyamát kezdő lapjában, a Bakonyi Híradóban. Véssey versenytársat támasztott a Zirc és Vidékének, tulajdonképpen egy ellenzéki orgánumot hozott létre. Somogy megyéből került Zircre, átvette a Szent Bernát gyógyszertárat, a Kismalomkútnál fürdőt és szikvízüzemet hozott létre, egy ideig a Zirci Járási Hitelszövetkezet igazgatósági elnöke volt. Nyughatatlan természet lehetett, amelyt bizonyít, hogy összetűzésbe került dr. Kemény Pál ügyvéddel, igazáért párbajozni is hajlandó lett volna. Írása olvasásánál érdemes ezeket az adatokat is figyelembe venni.
Véssey lapjának fejléce
100 éve
ZIRCZ.
Lapunk mostani vezércikkjéül városunkat választottuk, s azt tettük elmélkedésünk tárgyává. Ha messziről nézzük, azt hisszük egy nagy város, s ha benne vagyunk látjuk, hogy csak falu.
Amit a természet adott, a levegő, a táj az nagyszerű, amit az emberi kéz alkotott elhagyatott. A hol rendet, kulturát látni, az az apátságé. Ha az apátság nem volna, Zircz hátrább volna mint a legutolsó kisközség.
Kezdjük járdáján, ott a hol ki van kövezve még járható, de hogyan, minden lépésnél, ha az ember nem vigyáz megbotlik; egyik kő egy deciméterrel feljebb áll, mint a másik. És mily könnyen és olcsón lehetne ezt cementjárdává átalakitani.
A község befásitásáról ne is szóljunk, itt-ott kinlódik egy-egy fa, de egyöntetüségről beszélni sem lehet. Pedig míly egyszerü volna, ha minden háztulajdonos háza elejét elültettetné és a község évente csak 300 koronát forditana befásitásra. Mily szépek volnának utcáink és mily büszkén mutathatnánk látogatóinknak.
Fák, járda...
Iparvállalatunk semmi nincs, a gőzmalmot kivéve, és hogy szeretnék azt is nem látni. Itt van a sok erdő, mily egyszerü volna valami faipari vállalatot alapitani. Épitkezni Zirczen drágább, mint Budapesten. Köve van elég, de drágáért adják, tégla égetője van a gazdaközönségnek, de azért Győrből vagy Pannonhalmáról hozatni kevesebbe kerül. A gazdaközönségnek még annyi haszna sincs a téglaégetöjén évente, hogy egy jó áldomást ihatnának belőle. Milyen könnyü volna egy kisebbet létesiteni, nem ám félmilliós alaptőkével, csak ugy a hogyan a varsányiak kezdték. A homokot mérővel mérik 20 fillérért, s ugy sincs. És itt van a szomszéd községben ezer hold szám a futóhomok és közvetlen a vonat mellett, csak egy kis kitérő kellene. Meszet Dudarról hordanak, és Zirczről el lehetne látni egész dunántult a legfinomabb anyaggal, hisz ezer holdaban vannak a tiszta mészkőhegyek.
Az utca világitás olyan gyatra, s az is akkor pislog, ha a kalendáriumban nincs holdtölte, és csak a téli hónapokban. Ma már kisebb községekben is van villany világitás és mindenütt kifizeti magát.
Piaca, kereskedelméről jobb nem is beszélni.
Közktutjai alig vannak, azokba is befolyik a szemétlé és terjesztik a tifusz járványt. Van pedig a zirczi határban nem is egy olyan forrás, mellyel öt akkora várost is el lehetne vizzel látni. A vizvezeték pedig mindenütt kifizeti magát, hisz azért szivesen fizetne mindenki, mert kapna érte ellenértéket.
Itt van Veszprém városa, a mult 1911 évben, az évi jövedelemből, több mint 30 ezer koronát fektettek a vizvezeték kibővitésébe és a vizvezetéki alap érintetlenül megmaradt. A kibővitéssel pedig az évi jövedelem is szaporodni fog. Próbálná valaki ezt az eszmét vagy bármit is felvetni, mindjárt ott volna a sötétbe ugrani nem engedjük a községet, vagy azt mondanák legfeljebb, ha akarja csinálja a maga pénzén, azonban ugy a hogyan azt megengedjük és a hogyan mi akarjuk. Mert hát itt csak dirigálni szeretnek mindenben, ha nem is értenek hozzá.
Zircznek fürdőhelynek nyaraló helynek kellene lenni és hogyan van. Midőn három évvel ezelőtt mondhatnánk erőszakoskodtunk, hogy a gőzmalmi kisfürdőt megcsinálhassuk, azt csak ugy lehetett, hogy garanciát kellett vállalni nem csak a kamatért, hanem a tőkéért is, és három év alatt nemcsak az eddigi kamatot, de a befektetett tőke háromnegyedrészét is meghozta. Mennyit kell hallanunk azért a kismalomért is, óriási pénzbe van nyolcezer koronába van, hiszen ezt a nyolcezer koronát az épületet szétbontva az anyagából is bevásárolni lehetne.
Pénzintézeteink a város érdekében éppen semmit sem csinálnak. Itt van majd negyven éves intézet három millió betétje van, és saját intézeti házát, sem épiteti fel. Igaz erre már husz éve készül, de még bizonyára husz évig készülni fog, inkább alacsony kis lyukakban rontják az egészségüket.
Hátra volna még a képviselőtestületről, a lakáskérdésről, a közlekedési mizeriákról, a vásárkérdésről, a lakókról magokról szóllani, de mindezeket egy cikk keretébe belefoglalni nem lehet, röviden csak annyit jegyzünk, jót ezekről sem lehet egy cseppet sem irni. És ha valaki a hiányok egy részén is a köz- és a magán érdekében segiteni akarna, mennyi bántalom, mennyi sértegetés, mennyi otromba rágalom érné és micsoda küzdelemben volna része, hogy abba bele kellene fásulnia.
Nyolc száz évig igy volt Zircz, és még nyolc száz évig igy lenne, ha azok az oslopok ki nem dőlnének, melyek Zirczett agyontámogatják.
Bakonyi Híradó 1912. évi január 7-i vezércikke
Copyright ©Zircinfo.
A szöveg nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.
