Mindig kétkedve fogadom az idősebbek azon véleményét, hogy régebben mennyivel békésebb volt a világ. Böngészve a régi újságokat tapasztaltam, majd mindegyik számban szó esik késelésről, verekedésről, gyilkosságról. Sőt egy-egy híresebb bűnöző is betévedt a Bakony erdeibe, megidézve Sobri Jóska szellemét. Egy ilyen, az országos sajtóba bekerült esemény hiteles leírását adja a Zirc és Vidéke, amelyet akár a mai bulvárújságírás is megirigyelhet. A nagy izgalomban hibázott is az újságíró, mert a cikk végén átkeresztelte az egyik szereplőt.
Sok vendég kérdezi a műemlékkönyvtárban, mire használták az elmúlt rendszerben az államosított apátsági épületet. Láttuk már, hogy volt itt sajtérlelőüzem, most egy másik intézmény életébe pillanthatunk be.
 |
| Győr-Veszprém vonal, vasúti ház vasutassal, bár nem a porva-cseszneki állomás |
80 éve
Pályaőr és vadőrök élethalálküzdelme egy rovottmultu szökött fegyenccel a porva-cseszneki állomás közelében
A székesfehérvári katonai fogházból megszökött Kőszegi István betörőkirály elfogatásának hiteles története
Amióta a Bakony erdejéből eltüntek a betyárok, aligha volt a Cuhavölgy békés polgárainak hasonló rémes élményben részük mint a mult kedden, nov. 3-án, délután: Egy szökött fegyenc kavarta fel a békés Cuhavölgyet, akiről csak bravúros elfogatása után tünt ki, hogy nem más, mint Európa rendőrségei előtt is jól ismert Kőszegi István, akit – mint egy székesfehérvári újság megirta – már körülbelül harmincszor fogott el Európa különböző államainak rendőrsége és összbüntetésül több, mint 40 évi fogházat kapott. Legutóbb az egyik németországi fegyházból szökött meg. Leütötte az egyik őrét, elvette revolverét, kibontotta cellája tetejét, felmászott a padlásra és onnan a villámháritón ereszkedett alá négy emelet magasságból. Visszajött Magyarországra, itt a győri deketivek elfogták, és átadták a székesfehérvári honvédtörvényszéknek, mert katonaszökevény is volt. Székesfehérvárról is megszökött és erdőkön, mezőkön keresztül, az emberektől lehetőleg távol, bujdosva jutott el a Cuha völgyébe, ahol három egyszerü, de derék ember szinte saját élete kockáztatásával elfogta, ártalmatlanná tette és átadta a rend közben odaérkezett hivatott őreinek, a csendőröknek.
Az európai hirű banditának ez ujabb elfogatásáról a fővárosi lapok is megemlékeztek, de tudósitásaik nem feleltek meg a teljesen való tényeknek, azért szükségesnek láttuk, az esemény szinhelyének hozzánk való közelsége miatt is, pontosan utána járni a dolgoknak és maguktól a szereplő személyektől, tehát legilletékesebb helyről szerezni információkat.
Gyanus alak a vadászlak körül.
Szedlmayer György 20 éves és Radics József 56 éves erdőőrök, gr. Andrássy Sándor alkalmazottjai, nov. 3-án d. u. 3 óra tájban a cseszneki erdőben szolgálatuk teljesitése közben győr-veszprémi vasúti vonaltól körülbelül 2 km.-re levő vadászlak közelében egy gyanus alakot vettek észre, aki láthatólag bujni akart előlük. Mikor észre vette, hogy nyomon kisérik, még beljebb huzódott az erdő sűrűjébe, de az erdőőrök folyton a nyomában voltak és nem nyugodtak, míg csak utol nem érték egy sűrűben, ahol lefeküdt, hogy üldözői észre ne vegyék. Igazolásra szólitották fel, mire ő Hajmáskérről szökött katonának mondotta magát és kérte az erdőőröket, hogy ne bántsák, hanem engedjék Győrben lakó családjához menni. Az erdőőrök azonban nem hittek neki, mert a rajta levő darócruha, sapka, nadrág és apacsing kabát nélkül elárulta, hogy szökött fegyenccel van dolguk. Felszólitották, hogy menjen előttük a legközelebbi őrházig. A fegyenc a két fegyveres vadőr felszólitásának engedelmeskedett és elkisértette magát a 2 km.-re levő 12-es számu őrházhoz, mely Porva-Csesznek állomás nevét viseli. Az állomás kezelője, Mérnyei Lajos pályaőr azonnal telefonált Zircre az állomásra, hogy érteitsék a zirci csendőrséget egy szökött fegyencnek az elfogatásáról, azután kinyitotta a várótermet és ott leültették a foglyukat.
Megugrik a fegyenc.
Leültek maguk is melléje és beszélgettek vele, majd mivel látták, hogy fázik, tüzet raktak a kályhában, hogy egy kicsit felmelegedjék, sőt Mérnyeiné, az őr jószivű felesége, mikor értesült „vendégük”-ről, egy kis eledellel is meg akarta kinálni. Fegyencünknek azonban, ugy látszik, inkább szabadság kellett, mint meleg kályha és jó szivvel nyujtott eledel, mert egy észrevétlen pillanatban, mikor őrzői a kályhával foglalatoskodtak, hirtelen felugrott, felrántotta az ajtót és villámgyorsan szaladni kezdett Győr irányában a pályatest mellett. A pályaőr és a vadőrök minden tétovázás nélkül azonnal utána eredtek, elől a fiatal Szedlmayer, utána az öregebb Mérnyei és Radics. Kiáltoztak a szökevény után, hogy álljon meg, de az nem hallgatott rájuk, mert nem akart ujból csendőrkézre kerülni. Szedlmayer ijesztésül utána is lőtt a levegőbe, de ez sem birta a fegyencet megállásra. Ezért folytatni kellett az üldözést, mig végre a fiatal Szedlmayernek, ki a legjobb futó volt közöttük s ki egy kezében puskával, másikban bottal szaladt utána, az őrháztól mintegy 300 méterre sikerül utolérnie. A fegyenc ekkor megállott és szembe fordult üldözőjével.
Élethalálharc.
Szedlmayer eldobta botját, puskáját azonban egyik kezében tartotta és birokra kelt a fegyenccel. Hosszas dulakodás után a földre vágta és egy darabig ott viaskodtak egymással. Egy pillanatra sikerült a fegyencnek felülkerkednie és ekkor kést rántott elő, hogy ellenfelét leszurja. Talán sikerült is volna neki, ha az épen odaérkező Mérnyei pályaőr botjával a kezére nem sujt oly erősen, hogy a kés kiesett kezéből, ő maga pedig fájdalmasan felszisszent. Most dühében a kezét szorongató Szedlmayernek a balkezét a szájához kapta és kisujjába alaposan beleharapott, ugyhogy az erősen vérezni kezdett. Most Szedlmayer fogta a puskáját és ugy vágta vele nyakon a fegyencet, hogy az menten elájult és elterült a pályatesten, a puska pedig eltörött.
Ártalmatlanná teszik a fegyencet.
Most már könnyebben el tudtak vele bánni. Mérnyei leoldotta a nadrágszijját és összekötözte vel a haramiának a kezeit, Szedlmayer és az időközben odaérkezett Radics a puska szijjal összekötötte a lábait. De még mindig kevésnek találták a bilincseket, s azért Mérnyei bement a lakására, elhozta a tehén-kötelet és azzal is összekötözték a lábait, hogy el ne mehessen, míg Zircről a csendőrök megérkeznek.
Átveszik a csendőrök a megkötözött fegyencet.
Esteledett már, mikor két csendőr hajtányon megérkezett Zircről. Addig mindhárman ott őrizték az izgalmas üldözés és életre-halálra viaskodás után ártalmatlanná tett gonosztevőt. A csendőrök átvették a megkötözött fegyencet, akinek köröztetése már kezükben volt, hajtányon bevitték Zircre, az őrsön elszállásolták és másnap reggel vonattal visszavitték a székesfehérvári katonai fogházba.
Ez Kőszegi István betörőkirály elfogatásának hiteles története.
A hősök.
Fenti tudósitásunkból mindenki láthatta, hogy az európai hirű gonosztevőnek elfogatása, büntető hatalom kezére való átszolgáltatása, és ezzel egyuttal a társadalomnak megszabaditása egy elvetemült banditától, aki a jó Ég tudja, még mennyi kárt okozhatott volna a becsületes társadalomnak, három egyszerü, de derék és a jogrendet – mondhatjuk – élete kockáztatásával is védő embernek az elvitathatatlan érdeme. Igen, a jogrendet védték meg ott az üde levegőjü bakonyi erdőben, a csendesen folydogáló Cuha völgyében, a porva-cseszneki állomás újonnan épült csinos és kedves váróterme közelében Szedlmayer György 20 éves és Radics György 56 éves erdőőrök és Mérnyei Lajos 12-es pályaőr, egy mindenre kész, elszánt gonosztevővel, egy európaszerte ismert banditával szemben. Méltóak arra, hogy a jogrend hivei, a társadalom becsületes tagjai kalapot emeljenek előttük.
Dr. Horváth Szaléz
Zirc és Vidéke 1931. évi november 15-i számából
25 éve
Kiváló kollégium Zircen
 |
 |
|
| A patinás, volt apátsági épület ad otthont a kollégiumnak. | Harmadikos lányok. |
A KISZ KB kollégiumi bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium szaktanácsadói bizottsága közös döntése alapján az idei évben elnyerte a „Kiváló Kollégium” címet a zirci Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet Gosztola István Kollégiuma. Az ország valamennyi középfokú kollégiuma közül negyvenen pályáztak, ebből tíz kapta meg e megtisztelőn címet. E cím elnyerése nem egyéves munka eredménye, hanem legalább három évben egymás után arany minősítést kell elérni a pályázóknak. Hogy mivel is érdemelték ki a címet? A kétszázhúsz fős kollektíva életében döntő a tanulók szervezett öntevékenysége. A kollégium életét ők maguk irányítják, természetesen a nevelők felügyeletével. értékelték a szervezettségét, a diáktanács munkáját, a tanulmányi munkát, a rendet és tisztaságot, a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást és nem elhanyagolható módon a szabadidős foglalkozásokat is. Mindezek figyelembevételével döntöttek és ítélték oda e rangos elismerést a zirci kollégiumnak.
Képriportunk a kitűntetett kollégium életébe ad bepillantást.
 |
 |
|
| Másodikos szakmunkástanulók tanulószobán. |
A szabadidő eltöltésének egyik kedvelt formája az asztalifoci. |
 |
| Nemrég átadott kondicionálóterem. |
Borbás János képriportja
Napló 1986. évi november 19-i számából
Copyright ©Zircinfo.
A szöveg nem kereskedelmi célra, változatlan formában és a forrás (zirc.blog.hu) megjelölésével szabadon felhasználható. Üzleti célból más on-line szolgáltatásokban vagy más médián sem egészben, sem pedig részeiben nem publikálhatók és nem terjeszthetők a Zircinfo előzetes engedélye nélkül.
