Érdekes körülménynek köszönhetjük, hogy a Bakonyt, a „Bakonyer-Wald”-ot, mint fogalmat, fél Európában ismerik. Annak idején, amikor az utazgatás divattá kezdett válni, Bécs egyszerre féltékeny lett Magyarországra. Attól féltek, hogy az idegenforgalom hozzánk irányul és ennek következtében rajtuk csak átfut. Ezért igyekeztek mindenáron rossz hírét kelteni Magyarországnak, és az idevezető utat határoló Bakony-erdőnek. Az utas ennek alapján azt képzelhette, hogy itt minden fa mögül három betyár leselkedik az életére, vagyonára. És itt fordult visszájára a propaganda. A betyár históriák romantikusak voltak, végül is vonzerőt kölcsönöztek a Bakonynak.

Ezeken a hasábokon már kifejtettük, hogy a Bakonyban olyan fokú idegenforgalomra, mint a Balaton-parton, aligha számíthatunk. A gépkocsin érkező külföldi azonban átszeli ezt a tájat, amelynek belföldi idegenforgalmi lehetőségei még korántsem kihasználtak. Kötelességünk tehát, hogy megőrizzük valóságos romantikáját, eloszlassuk a vele kapcsolatos tévhiteket és fejlesszük idegenforgalmi adottságait. Mindez persze nem a közeli néhány esztendő feladata. Jelenleg fontosabb feladatok vonják el figyelmünket és anyagi erőinket, ami azonban nem jelenti, hogy a Bakonyról lemondanánk.

A távlati fejlesztés lehetőségeiről és szükségleteiről érdekes tanulmánytervet készített a közelmúltban Boksay György, a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal dolgozója. Érdemes megismerkedni ezzel a távoli szép elképzeléssel.

Boksay elvtárs három területet határolt el a Bakonyban. A szorosan Magas-Bakonyt, tehát Zircet és környékét, a nyolcas és a pápai út környékét, végül Nagyvázsony és a Kab-hegy környékét.

A Magas-Bakony a táj legértékesebb, legnagyobb forgalmú és jövőjű része. A „főváros”, Zirc műemlékei és arborétuma, Csesznek vára, a Kőris-hegy, a Cuha- és Gerence-völgye, Bakonyszentlászló, Bakonybél, Ugod kiránduló gócpontjai rendkívüli értékei ennek a résznek. Korántsem törvényszerű, hogy az itteni kirándulóforgalom csak átmenő jellegű, és a fontosabb helyeken megforduló évi 40-50 ezer ember néha még szódavízhez sem jut. Fejleszteni mindenekelőtt a vendéglátóipart kellene. Zircen megfelelő vendéglő és tejivóval kombinált cukrászda-eszpresszó megnyitása, Gézaházán a turistaház vendéglátóipari bővítése, Porva-Cseszneken vasúti vendéglő, Bakonyszentlászlón és Bakonybélben jól működő étterem létesítése volna szükséges. Valamennyi egységet érdekesebbé tehetnék, ha bakonyi specialitások és vad-ételek felszolgálását vezetnék be.

A közlekedési járatok ma sem mondhatók rossznak, az utak annál inkább. Korszerűsítés lenne szükséges, de az is, hogy Bébtől Bakonybélen át Zircig aszfaltos út kiépítésével új ütőeret nyissanak a Bakonyban.

Elszállásolási lehetőség jelenleg alig van. Legfontosabb Zirc ilyen irányú fejlesztése lenne, azonban kitűnő lehetőséget kínál cseszneki vár restaurálásával párhuzamosan egy turistaszállás megteremtése az ősi falak között. Hálás vállalkozás lenne Bakonybélben is turistaszálló létesítése. Ehhez kapcsolódhatna sporttáborok felállítása a kevés alkalmas helyen és a fizetővendég szolgálat fellendítése. A manzard-szobás magánház építkezések Bakonybélben, Cseszneken és más helyeken erre kitűnő alapot biztosítanak.

 

 

Természetesen az idegenforgalom igényeihez kell formálni a községek belső fejlesztését is.

Ma még kevés létesítményről beszélhetünk a nyolcas számú gráci és a 821-es pápai út környékén. Ez a táj nem is oly romantikus és szép, mint a többiek, viszont kitűnő útjai, nagy forgalma szinte megköveteli, hogy itt is kiránduló gócokat teremtsünk. A tapolcafői forrásvidék például megérdemelné, hogy legalább egy időszakos eszpresszót nyissanak, a tavak környékét parkosítsák, és lehetőséget teremtsenek a csónakázásra. A „haszonélvezők” elsősorban a pápaiak lennének. Döbröntén lehetőséget kellene találni a meleg-konyhás étkezésre, a várrom konzerválására és alaprajzi bemutatására.

Farkasgyepű adottságai szinte kiáltanak az után, hogy itt klimatikus üdülőhely, kiránduló gócpont fejlődjék. Ehhez üzletsor, megfelelő vendéglő és a falu általános szépítése szükséges. Városlődön kitűnő lehetőségek kínálkoznak egy turistaház építésére, és ezeket a lehetőségeket ki kellene használnunk.

A Herendi porcelángyár kulcspozíciót tölt be az egész Bakony idegenforgalmában. A belföldi és külföldi kirándulók egyaránt érdeklődnek a művészi színvonalú ipari tevékenység iránt. A gond ma még az, hogy a látogatási engedélyt elég körülményes megszerezni és a tömeges látogatás zavarná a termelést. Megoldás lenne talán, ha esetleg bemutatóműhelyt építenének, a porcelán múzeumot pedig függetlenítenék az üzemtől.

A harmadik körzet Nagyvázsony és környéke, elsősorban a Balaton-part közelsége miatt érdekes. A várat már restaurálták, most a falu szépítésére, a vendéglátóipar – vendéglő és eszpresszó – további fellendítésére, valamint a Balaton-partról menetrendszerű közlekedés biztosítására kellene gondolni.

Külön figyelmet szentel a tanulmány-terv a peremterületek, illetve gócok, tehát Pápa, Somló és Sümeg fejlesztésére. Pápa a Bakony kapuja, itt kellene szálláslehetőséget biztosítani a kirándulók jó részének. Somlót érinti a gráci forgalom, itt valamelyik stílusos présházban hiteles borkóstolót létesíthetne valamelyik szövetkezet, és jó lenne, ha autóutat építenének a hegy tetejére, a várromhoz. Sümeg forgalma már ma is óriási, a vár és a Maulbertsch-freskók vonzereje nagy, a meleg forrásokra gyógyhelyet lehetne alapozni, a vendéglátóipar tűrhető, azonban az utak rosszak, még átvonuló szállás sincs.

Boksay György tanulmány-terve kitér az életre hívandó Bakonyi Intéző Bizottság feladataira is, és hangsúlyozza, hogy a fejlesztésnek az idegenforgalmi propagandát meg kell előznie.

A magunk részéről az alapos, szép elképzelésekhez csak azt szeretnénk hozzáfűzni: a társadalom fejlődése hazánkban is a kommunizmus felé halad. A rövidülő munkaidő, az emelkedő életszínvonal nyilvánvalóan a belföldi idegenforgalom óriási fellendülését hozza majd magával. A távoli, szép terveket vizsgálgatva gondoljuk tehát, hogy az előbb-utóbb sorrakerülő beruházásokat mi már a kommunizmus emberének érdekében végezzük!