2011. április 1-én 17 órakor nyitjuk újabb kiállításunkat. Bár a plakáton nem szerepel, van alcíme is: "Az újrakezdéstől 1857-ig". Az időhatárok egyszerűen magyarázhatóak.
A zirci apátságot a 17. század második felében próbálták először helyreállítani az ausztriai Lilienfeld monostorának segítségével. Később, anyagiak híján ezeket a jogokat eladták a sziléziai Heinrichaui apátságnak, ahonnét komoly anyagi és szellemi befektetés jött a Bakonyba. Nemcsak szerzetesek, de a település első telepesei is innét érkeztek (valószínűleg a híres Wilde család szintén Heinrichau környékéről származik). A
Az önállósodás 1814-ben jött el, amikor a porosz uralkodó feloszlatta a szerzetesrendeket, így lehetett Dréta Antal az első magyar apát Zirc élén. Az ő és utódja, Villax Ferdinánd idején hatalmas építkezések indultak el, a barokk apátsági épületet ekkor bővítették ki, s készült el a könyvtár híres nagyterme 1857-ben. Tehát itt van a záró dátum.
A 18. századi szerzeteseknek, a középkori hagyományoknak, szigorú szabályoknak megfelelően, imádkozás, munka (ekkor még voltak úgynevezett munkástestvérek, akik kétkezi munkát végeztek) töltötte ki napjait. Jól mutatják ezt azok a század során keletkezett kéziratos liturgikus munkák, amelyeket heinrichaui művekről másoltak zirci szerzetesek.
A változás a 19. század elején következett, ekkor a ciszterciek felvállalták a középiskolai tanítás feladatát, s ez a szerzetesektől teljesen más napirendet követelt meg. Egyben szükségessé vált a bibliotéka nagyarányú fejlesztése, amelynek során tankönyvekkel, illetve az oktatást segítő művekkel gyarapodott az állomány. A vásárlások során ügyeltek az értékmentésre is, így került Zirc tulajdonába 10 kódex is.
A kódexek és az újkori kéziratok
.jpg)
A kiállításon e történeti idő tárgyi emlékeit tekintheti meg a látogató. Újkori liturgikus kéziratok, a kódexek, ősnyomtatványok, antikvák, miseruhák, kelyhek mind olyan kincsek, amikre méltán lehetünk büszkék zirciek. A kéziratokat és a kódexeket még soha nem állították ki, pedig a kódexek közül egy magyar nyelvemléknek számít, amely Johannes Herolt prédikációit és egy bestiáriumot tartalmaz. A bestiárium valós vagy kitalált állatok leírásai, ezekhez vallási-erkölcsi értelmezéseket társít, ezért gyakran használták prédikációkhoz. A kódexet a 15. század végén egy dél-magyarországi kolostorban magyar és horvát nyelvű glosszákkal, azaz megjegyzésekkel látták el, köztük 20 magyar szó található.
A megnyitón megjelent vendégeket Dr. Sajó Andrea, az OSZK főigazgatója köszönti, míg a kiállítást Dékány Árpád Sixtus ciszterci főapát nyitja meg.
Remélem e bővebb beszámolóval felkeltem az érdeklődést, s buzdítok minden látogatót, írja meg a véleményét, kritikáját, amit felhasználva egyre jobbá tehetjük az intézményt.
Németh Gábor könyvtárvezető
A kiállítás megtekinthető: 2011. április 1.-június 26.
kedd-péntek 9-12 és 13-17 óráig
Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár
8420 Zirc, Rákóczi tér 1.
Tel: 88/593-800 Fax: 88/593-801 E-mail: info.reguly@oszk.hu
