2011. március 4., péntek 16:50 InfoRádió / MTI
Az "Agy-díj" egyben a magyar tudományos iskolák sikere is - nyilatkozta Freund Tamás akadémikus, az MTA Kísérleti Kutatóintézetének igazgatója annak kapcsán, hogy két másik magyar idegtudóssal - Somogyi Péterrel és Buzsáki Györggyel "a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért" megosztva kapta az idén első ízben odaítélt dán The Brain Prize-t. Freund Tamás az InfoRádiónak elmondta: az elismerést az agykutatók Nobel-díjaként próbálják majd rendszeresíteni.
Az egymillió euró (272,8 millió forint) összdíjazású díjat a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány ítélte oda. A díjátadó ünnepség május 2-án lesz Koppenhágában, egy nappal később pedig a díjazottak előadást tartanak a dán fővárosban.
Mint Freund Tamás elmondta, több száz tudóst kértek fel a világban, hogy jelöljenek kutatókat a díjra, mindegyikük csak egyvalakit terjeszthetett fel.
"Az agykéregkutatást találhatták annyira rendkívül izgalmas, forró témának, hogy díjazni akarták. Ennek kapcsán merülhetett fel valamelyikünk neve, majd látták, hogy a felterjesztett kutatók közül még ketten foglalkoznak a témával" - mondta Freund Tamás.
Hozzátette: a téma, amelyen dolgozunk, azért izgalmas mindenki számára, mert a legmagasabb rendű idegi működések, amelyek megkülönböztetnek bennünket az állatvilágtól, mind az agykéreghez kötött funkció. A kreatív gondolkodás képessége, a tanulási és memóriafolyamatoknak egy egészen magas szintje, s minden az én-tudathoz kapcsolódó kognitív folyamat, agykérgi funkció. E kutatások jelentőségét megnövelik az agykéreghez kötött betegségek is - a depresszió, szorongás, pánikbetegség, skizofrénia, amelyek korunkban súlyos egészséggazdasági terhet jelentenek a társadalom számára" - magyarázta az akadémikus, aki élete legnagyobb elismerésének tartja az "Agy-díjat".
"Ez több szempontból is óriási örömöt jelent. Az embernek természetesen mindig jólesik, ha élete munkáját elismerik, különösen, ha az ilyen magas szinten történik. Másrészt két olyan kollégámmal kaptam a díjat, akikkel harminc éve dolgozunk, gondolkodunk együtt. Az agykéregfolyamatokat kutatjuk, de más-más megközelítéssel. Ennek a több évtizedes közös munkának csodás eredménye a díj" - fogalmazott Freund Tamás, aki szerint az elismerés az ország szempontjából is a legjobbkor jött, amikor Magyarország a támadások kereszttüzébe került.
"Ilyen európai közhangulatban végre valamifajta dicsfény irányult az országra, szerintem jobbkor nem is jöhetett volna" - fogalmazott.
Mint Freund Tamás kifejtette a díj öröm a hazai idegtudományok szempontjából is, amelyek óriási hagyományokkal rendelkeznek.
"Visszamehetünk egészen Apáthy Istvánig, aki az 1880-as évek vége felé a valaha élt legnagyobb agykutatóval, Santiago Ramón y Cajal-lal levelezett, s egy szinten emlegették őket. Az Apáthy-iskola hagyományai Lenhossék Mihályon keresztül Szentágothai Jánosig követhetők nyomon, aki a funkcionális anatómia területén teremtett iskolát. Ehhez az iskolához tartozik Somogyi Péter, s általa én is Szentágothai-tanítványnak mondhatom magam. Buzsáki György Grastyán Endre elektrofiziológus iskolájához tartozik, ennek az iskolának a hagyományai, tudása és koncepciói határozták meg a későbbiekben a karrierjét" - emelte ki Freund Tamás.
Hozzátette: annak idején a Szentágothai- és a Grastyán-iskola követői csupán együtt tudtak gondolkodni, de nem volt módjuk a kísérletekben való együttműködésre, hiszen nem léteztek még azok a technikák, amelyek révén hidat lehetett volna verni az anatómia és a fiziológia közé.
"Az együttműködés lehetősége csak később valósult meg és mi ezt maximálisan ki is használtuk, sőt, ezeknek a hidat képező kombinált módszerek kifejlesztésében jelentős szerepet játszottunk mindhárman. Így talán büszkén mondhatjuk, hogy amit atyai mestereink csak szerettek volna megvalósítani, nekünk sikerült" - emelte ki az agykutató.
Mint Freund Tamás elmondta, több száz tudóst kértek fel a világban, hogy jelöljenek kutatókat a díjra, mindegyikük csak egyvalakit terjeszthetett fel.
"Az agykéregkutatást találhatták annyira rendkívül izgalmas, forró témának, hogy díjazni akarták. Ennek kapcsán merülhetett fel valamelyikünk neve, majd látták, hogy a felterjesztett kutatók közül még ketten foglalkoznak a témával" - mondta Freund Tamás.
Hozzátette: a téma, amelyen dolgozunk, azért izgalmas mindenki számára, mert a legmagasabb rendű idegi működések, amelyek megkülönböztetnek bennünket az állatvilágtól, mind az agykéreghez kötött funkció. A kreatív gondolkodás képessége, a tanulási és memóriafolyamatoknak egy egészen magas szintje, s minden az én-tudathoz kapcsolódó kognitív folyamat, agykérgi funkció. E kutatások jelentőségét megnövelik az agykéreghez kötött betegségek is - a depresszió, szorongás, pánikbetegség, skizofrénia, amelyek korunkban súlyos egészséggazdasági terhet jelentenek a társadalom számára" - magyarázta az akadémikus, aki élete legnagyobb elismerésének tartja az "Agy-díjat".
"Ez több szempontból is óriási örömöt jelent. Az embernek természetesen mindig jólesik, ha élete munkáját elismerik, különösen, ha az ilyen magas szinten történik. Másrészt két olyan kollégámmal kaptam a díjat, akikkel harminc éve dolgozunk, gondolkodunk együtt. Az agykéregfolyamatokat kutatjuk, de más-más megközelítéssel. Ennek a több évtizedes közös munkának csodás eredménye a díj" - fogalmazott Freund Tamás, aki szerint az elismerés az ország szempontjából is a legjobbkor jött, amikor Magyarország a támadások kereszttüzébe került.
"Ilyen európai közhangulatban végre valamifajta dicsfény irányult az országra, szerintem jobbkor nem is jöhetett volna" - fogalmazott.
Mint Freund Tamás kifejtette a díj öröm a hazai idegtudományok szempontjából is, amelyek óriási hagyományokkal rendelkeznek.
"Visszamehetünk egészen Apáthy Istvánig, aki az 1880-as évek vége felé a valaha élt legnagyobb agykutatóval, Santiago Ramón y Cajal-lal levelezett, s egy szinten emlegették őket. Az Apáthy-iskola hagyományai Lenhossék Mihályon keresztül Szentágothai Jánosig követhetők nyomon, aki a funkcionális anatómia területén teremtett iskolát. Ehhez az iskolához tartozik Somogyi Péter, s általa én is Szentágothai-tanítványnak mondhatom magam. Buzsáki György Grastyán Endre elektrofiziológus iskolájához tartozik, ennek az iskolának a hagyományai, tudása és koncepciói határozták meg a későbbiekben a karrierjét" - emelte ki Freund Tamás.
Hozzátette: annak idején a Szentágothai- és a Grastyán-iskola követői csupán együtt tudtak gondolkodni, de nem volt módjuk a kísérletekben való együttműködésre, hiszen nem léteztek még azok a technikák, amelyek révén hidat lehetett volna verni az anatómia és a fiziológia közé.
"Az együttműködés lehetősége csak később valósult meg és mi ezt maximálisan ki is használtuk, sőt, ezeknek a hidat képező kombinált módszerek kifejlesztésében jelentős szerepet játszottunk mindhárman. Így talán büszkén mondhatjuk, hogy amit atyai mestereink csak szerettek volna megvalósítani, nekünk sikerült" - emelte ki az agykutató.
forrás: http://www.inforadio.hu
