Az európai uniós mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások hazai támogató szervezete a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). A szervezet évente közzé teszi, hogy mennyi támogatást fizetett ki az előző naptári évben különböző jogcímeken a kérelmezőknek. Ezeket az adatokat a 2010-2014 évekre vonatkozóan a szervezet honlapjának Közérdekű adatok menüpontjában találhatjuk.
Ez egy mintaoldal arról, hogy milyen adatokat tartalmaznak az MVH táblázatai
Az egyes évek adatait többféle szempont szerint és sorrendben válogathatjuk le, vagy konkrét adatokra is kereshetünk. A Zircre vonatkozó adatokat külön kigyűjtöttük*:
- a támogatások táblázata évenként, a kedvezményezettek ABC-sorrendjében itt tölthető le;
- a 2010-2014 időszak összesített támogatási adatai a kedvezményezettek ABC-sorrendjében itt tölthető le.
Így néz ki egy keresőoldal
2010-2014 között 2 milliárd 214 millió forint támogatás érkezett zirci lakhelyű természetes személyek, itteni székhelyű gazdálkodó és civil szervezetek, valamint az önkormányzat számára.
A táblázatból kitűnik, hogy a Zirc városi Önkormányzat számára 55 millió 403 ezer forintot fizettek ki ebben az időszakban, amelyből közel 14 millió területalapú támogatás volt, a többi pályázati pénz. A többi szervezet összesített támogatási adataiból néhány példa:
Egyesületek és alapítványok:
Gazdasági társaságok:
Egyéb szervezetek:
A magánszemélyek összesített támogatási listája itt tölthető le.
A legnagyobb összegű jogcím a területalapú támogatás (1 milliárd 53 millió Ft, tehát az összes támogatás közel fele). Ezt a támogatást azok kapják, akik a mezőgazdasági földterületet jogszerűen használják.
A közvetlen mező-(erdő-)gazdasági támogatások (tehát amelyek az adott időpontban folyó tevékenységekre irányulnak) összege 1 milliárd 749 millió Ft, a teljes mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás 79%-a. Ez azt jelenti, hogy szorosan értelmezett vidékfejlesztésre a teljes támogatásnak csak kb. 21%-a, nem egészen félmilliárd Ft jutott. Azonban ennek az összegnek is egy részét (72 millió Ft) a vidékfejlesztési rendszer (vidékfejlesztési akciócsoport) működtetése vitte el.
A táblázatok értelmezéséhez néhány megjegyzés
Az uniós és hazai mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások a halandó ember számára elképesztően bonyolult rendszert alkotnak. Csak azoknak a jogcímeknek a darabszáma, amelyekből az elmúlt két évtizedben támogatásokhoz lehetett jutni, közelít a két- és félszázhoz. A 2007-2013 közötti EU-támogatási ciklusban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében közel 60 jogcím élt, ill. él 2015 végéig, ameddig a támogatásokkal legkésőbb el kell számolni. (Az EU közös agrárpolitikájának dokumentumai az EU honlapján érhetők el magyar nyelven is, pl. itt). A hazai jogi szabályozás törvényben, miniszteri rendeletekben, közleményekben testesül meg, amelyek rendkívül gyakran és kiszámíthatatlanul, néha akár egy hónapon belül, és/vagy egy kiírt pályázat futamideje alatt is változnak. A különböző szintű jogszabályok egymásra hivatkoznak, és jellemző, hogy nincs egyetlen olyan dokumentum, amelyben az adott pályázatra vonatkozó összes feltétel egy helyen megtalálható lenne (ez egyébként nem csak a vidékfejlesztési pályázatok sajátossága, kevés kivétellel az egész magyar pályázati/támogatási rendszerre vonatkozik).
A vidékfejlesztési támogatások egy része normatív (pl. a földalapú támogatások), vagy alanyi jogon járó (pl. a helyi akciócsoportok működési támogatása), más részét hagyományos pályázati úton lehet igényelni. Ez utóbbi csoportba tartoznak a táblázatban pl. az olyan jogcímek, mint a gépbeszerzés, helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása, stb.
A táblázatok az adott időszakban ténylegesen kifizetett összegeket mutatják. Tehát nincsenek benne pl. azok az adatok, amelyek egy érvényesen elnyert pályázat alapján majd 2015-ben kerülnek kifizetésre. Mivel 2015 az utolsó év a 2007-2013 közötti EU-támogatási ciklusban, amelyben még el lehet számolni a megvalósított pályázatok költségeit, ezért ebben az évben igen magas összegű kifizetések várhatók.
Ha valamelyik szervezet vagy személy egy pályázatot több részletben számolt el, akkor az ugyanazon pályázathoz tartozó kifizetések külön táblázati soronként jelennek meg. Tehát ha valaki pl. egy vállalkozásfejlesztési pályázatot két részletben számolt el, amelyek közül az egyik elszámolás egy adott évre esik, a második elszámolás a következő évre, akkor ez két külön sorban, két külön évnél szerepel.
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások döntő többségét az azokra jogosultak közvetlenül az MVH-tól igénylik. Viszont az EMVA ún. III. (A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása) és IV. (LEADER) tengelyének megvalósítására 2007-2008-ban az országban helyi akciócsoportok (tulajdonképpen legtöbbször egyesületi formában működő településközösségek) jöttek létre, amelyek lefedik az ország területét. Zirc az „A Bakonyért” Vidékfejlesztési Akciócsoport tagja és az egyúttal az ennek a szervezeti hátterét biztosító egyesület székhelye. Az akciócsoporthoz (egyesülethez) jelenleg 33 település tartozik Fejér és Veszprém megyéből.
Zircen (és az ország szinte minden településén) találkozhatunk ilyen tájékoztató táblákkal épületeken, kerítéseken:
Ezek a táblák azt jelzik, hogy itt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokból megvalósult fejlesztésre került sor.
Mi a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások célja?
Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) első pillére az egységes közös piacszervezés (KPSZ), amelynek célja a mezőgazdasági piacok stabilizálása és a termelők méltányos életszínvonalának biztosítása.
A KAP második pillére a vidékfejlesztési politika, amelynek célja, hogy versenyképesebbé tegyék a mezőgazdasági és erdészeti ágazatot, szorosabbra fűzzék a kapcsolatot az elsődleges tevékenységek és a környezet között, javítsák az életminőséget a vidéki térségekben, és ösztönözzék az együttműködést és az innovációt, valamint a vidéki közösségek gazdaságának diverzifikációját.
A második pillér (tehát a vidékfejlesztési politika) a magyarázat arra, miért valósulhattak meg a vidéki településeken (falvakban és a kisebb lakosságszámú városokban) az elmúlt 5-6 évben olyan, a mezőgazdasághoz közvetlenül nem kötődő beruházások, mint pl. játszóterek és közterületi fejlesztések, közintézmények (óvodák, iskolák, múzeumok, könyvtárak, egyéb közösségi épületek) építése, felújítása, vállalkozások indítása és fejlesztése, képzések, közösségi rendezvények, turisztikai fejlesztések, stb. Mindez azért, hogy a vidék versenyképesebbé váljon, jobban meg tudja tartani lakosságát.
Jó helyre megy az adófizetők pénze?
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési (és minden más uniós és nemzeti) támogatás forrása az adófizetők által befizetett adó. Nincs tehát olyan, hogy "ingyen", vagy "állami" pénz, mert az állam és az Európai Unió is a félmilliárd uniós polgár (köztük mi magyarok) adójából működik. Adófizetőként abban vagyunk tehát érdekeltek, hogy amire a pénzt adjuk, az hasznos és eredményes legyen.
Arról egyelőre nem találtunk összesített adatokat, hogy a kifizetett támogatások mekkora részét kellett visszafizetniük a kérelmezőknek szabálytalan felhasználás miatt (a zirci listákban 17,25 millió Ft visszafizetést találunk, ami a teljes kifizetett összeg nem egészen 1 %-a), talán a támogatási ciklus lezártával készül majd ilyen statisztika. Az a szóbeszédből és tapasztalatokból tudható, hogy nem kicsi azoknak a pályázatoknak a száma - különösen a turisztikai célú ingatlanberuházásoknál -, amelyekről már a beadáskor sejteni lehet, hogy a kötelező fenntartási idő (ez általában 5 év) lejártával családi otthonokká lényegülnek át, vagy más módon, de az eredeti rendeltetéstől eltérően hasznosulnak. A pályázati és ellenőrzési rendszer gyengeségeit, kiskapuit pályázó és pályázatíró héják használják ki, jövedelmező megélhetést teremtve számos közreműködőnek. A vidékfejlesztési akciócsoportok működését is több helyen kísérték korrupciógyanús jelenségek. Az eddigi legnagyobb (és a legnagyobb országos figyelmet, majd botrányt kiváltó) "buli" a mezőgazdasági támogatások területén az állami földek bérbeadása (az ún. "földmutyi"), amely földek után is igényelhető a földalapú támogatás; a témáról a Zircinfo itt idézett forrásokat). Ez sajnos ma is folytatódik, most a nemzeti parkok arra alkalmas területeinek elvétele és újrapályáztatása van tervbe véve.
Koós Gábor
* Az ehhez a bejegyzéshez csatolt letölthető táblázatok és az összesített adatok az MVH honlapjának adataiból készültek, mert az ott található adatok közvetlenül nem tölthetők le szokványos irodai számítógépes alkalmazásokba. Az adatokat többször ellenőriztük, ennek ellenére előfordulhatnak hibák. Hitelesnek az MVH honlapjának adatai tekintendők. Ha esetleges hibákról visszajelzést kapunk, akkor azokat javítjuk.
Sajnos általában is jellemző, hogy az állami szervek, intézmények, önkormányzatok honlapjai rendkívül kevéssé felhasználóbarátak. A jogszabályokban előírt információszolgáltatási kötelezettségeiknek legtöbbször eleget tesznek, de az információk sokszor nehezen fellelhető helyeken, további feldolgozásra vagy elemzésre csak körülményesen felhasználható módon találhatók meg. Az is általános, hogy a kötelezően nyilvánosságra hozandó információkon túl további információkat egyáltalán nem, vagy csak hosszadalmas jogi (bírósági) eljárás után ismerhet meg a kérelmező vagy a nyilvánosság - erről nap mint nap olvashatunk újabb eseteket. Az állami szervek, hivatalok soha nem voltak nagyon kitárulkozók, de ezt a szintű titkolózást, amely a közpénzekkel való bánásmódra és egyéb, a közre tartozó információkra vonatkozik, csak 2010 óta tapasztalhatjuk a magyar kormányok, állami és önkormányzati intézmények működésének szerves részeként.
Néhány fontos szervezet, amelyek a nyilvánosságért dolgoznak:
Magyar Helsinki Bizottság: http://helsinki.hu/
Társaság a Szabadságjogokért: http://tasz.hu/
Eötvös Károly Intézet: http://www.ekint.org/ekint/ekint.main.page
Nyilvánosság Klub: http://www.nyilvanossagklub.hu/
Átlátszó: http://atlatszo.hu/
KiMitTud - Közérdekű adatigénylések: http://kimittud.atlatszo.hu/