Három ciklus számokban (2002-2014)
A képviselő-testület statisztikái
(Az adatok forrása: a zirci képviselő-testület üléseinek előterjesztései és jegyzőkönyvei.)
Ebben a részben a zirci képviselő-testületek működésének néhány területét szemléltetjük. A testületi ülések típusa és a képviselők részvételi aktivitása szempontjából gyűjtöttünk adatokat. Ezek az egyszerű mutatószámok is alkalmasak következtetések levonására.
A 2002-2014-es időszak három választási ciklusában megnéztük a testületi ülések számát típusonként.
A rendes ülések a képviselő-testület fél éves munkatervében szereplő, testületi határozattal elfogadott ülések, előre tervezett napirendi pontokkal.
A rendkívüli ülések „munkatervtől eltérően - írásbeli indítványra, vagy halaszthatatlan esetben” összehívott ülések.
Az együttes ülések (amelyek a térségi önkormányzati társulások, együttműködések szükségszerű velejárói), valamint a közmeghallgatások jogszabályokban előírt kötelezettségek, számuk csekély a képviselő-testületek saját határozataiban foglalt rendes, valamint a nem tervezett rendkívüli üléseihez képest.
Az ülések részletesebb adatai táblázatban:
A képviselő-testületi ülések száma | Rendkívüli / Rendes | ||||||
rendes | rendkívüli | együttes | köz-meghallgatás | összesen | Hiányzó jegyzőkönyv | ||
2002 (tört év) | 3 | 0 | 0 | 1 | 4 | 0% | 0 |
2003 | 11 | 6 | 0 | 2 | 19 | 55% | 1 |
2004 | 12 | 6 | 0 | 2 | 20 | 50% | 1 |
2005 | 10 | 14 | 0 | 2 | 26 | 140% | 1 |
2006 (tört év) | 9 | 4 | 0 | 1 | 14 | 44% | 1 |
A ciklusban összesen | 45 | 30 | 0 | 8 | 83 | 67% | 4 |
2006 (tört év) | 4 | 3 | 0 | 0 | 7 | 75% | 0 |
2007 | 12 | 18 | 0 | 2 | 32 | 150% | 2 |
2008 | 11 | 9 | 0 | 2 | 22 | 82% | 1 |
2009 | 10 | 13 | 0 | 2 | 25 | 130% | 0 |
2010 (tört év) | 7 | 10 | 0 | 1 | 18 | 143% | 2 |
A ciklusban összesen | 44 | 53 | 0 | 7 | 104 | 120% | 5 |
2010 (tört év) | 5 | 0 | 0 | 1 | 6 | 0% | 0 |
2011 | 10 | 10 | 0 | 2 | 22 | 100% | 4 |
2012 | 10 | 11 | 2 | 2 | 25 | 110% | 6 |
2013 | 10 | 11 | 5 | 2 | 28 | 110% | 2 |
2014* (tört év) | 7 | 6 | 1 | 1 | 15 | 86% | 0 |
A ciklusban összesen | 42 | 38 | 8 | 8 | 96 | 90% | 12 |
* 2014. szeptember 15-ig | |||||||
Megjegyzések: | – Az adatok forrása a képviselő-testület jegyzőkönyvei: – 2007.04.02-ig a Városi Könyvtár archívumában, – 2007.04.12-től Zirc város hivatalos honlapján. |
||||||
– Tört év: a választási ciklusok fordulóhónapja október. Ennek megfelelően a választási évben a leköszönő testület 9-9,5 hónapig, az új testület 2,5-3 hónapig van hivatalban. | |||||||
– A testületi ülésekről információt lehet még szerezni a honlapon megtalálható meghívókból és a napirendi pontok előterjesztéseiből, azonban a rendkívüli ülések többségének előterjesztései nem kerülnek fel a honlapra. Továbbá, az előterjesztéseket a honlapon tartalmazó fájlformátumot egyes operációs rendszerek nem támogatják, illetve egyes biztonsági beállítások nem engedik megnyitni. | |||||||
– A be nem fejezett és egy későbbi időpontban folytatott testületi ülés két külön ülésként szerepel (ezek száma a 12 év alatt kevesebb mint 10). |
A zirci képviselő-testület hagyományosan havi egy testületi ülést állít be a munkaterveibe, ennek megfelelően az évi rendes ülések száma általában 10 (a két nyári hónapra nem terveznek rendes ülést). A Zirc Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szerint évi 2 közmeghallgatást kell tartani, ugyancsak a munkatervben rögzített időpontokkal.
Ehhez képest a rendkívüli ülések száma, különösen a 2006-tól kezdődött két ciklusban, azt mutatja, hogy a kivételből szabály lett: míg 2002-2006 között (a testület mandátumának érvényessége alatti tört éveket is beleértve) az ötből egy év volt, amikor több rendkívüli ülést tartottak, mint rendes ülést, addig a 2006-2014 közötti tíz évből hat évben volt ugyanannyi vagy több a rendkívüli ülések száma, mint a rendes üléseké; előfordult másfélszeres(!) szám is.
A rendkívüli ülések önmagukban olyan kockázatokat hordoznak, olyan következményekkel járnak, és olyan folyamatokat jeleznek, amelyekkel a közvélemény – sőt, állíthatjuk, a legtöbb döntéshozó, résztvevő, közreműködő – sincs tisztában.
-
Az SZMSZ 16.§-a szabályozza a rendkívüli ülés összehívásának feltételeit. Eszerint (lásd fentebb) „munkatervtől eltérően - írásbeli indítványra, vagy halaszthatatlan esetben” kell rendkívüli ülést összehívni. Az összehívás indoka gyakorlatilag minden esetben az, hogy az ügy „halaszthatatlan”.
Az ülések dátumait áttekintve azt látjuk, hogy több esetben két, egymástól egy hónapra eső rendes ülés közé 2-3 rendkívüli ülés is esik, akár ülésenként 7 napirendi ponttal. Előfordul, hogy 2 nap eltéréssel tart rendes/rendkívüli, vagy rendkívüli/rendkívüli üléseket a testület. Érdemes lenne tisztázni, hogyan is értendő a „halaszthatatlan” jelző, ha a napirendek között olyanokat találunk, mint koncepciók megvitatása, rendeletalkotás, költségvetés elfogadása, stb., amelyek alapesetben egyébként tipikusan nem az előre nem látható témák közé tartoznak. -
A rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az indítvány benyújtásától számított 3 napon belül dönt, és azt a benyújtástól számított 15 napon belülre kell összehívni. Mivel azonban szinte soha nem képviselői indítványra, hanem polgármesteri elhatározásból történik az ülés összehívása, ezért arra sokkal rövidebb időn belül kerül sor. Így a rendkívüli üléseken a képviselők részvételi aránya jóval alacsonyabb, mint a rendes üléseken (a rendkívüli ülésnél megszokott eljárás, hogy azt a határozatképességhez szükséges minimális létszámot „összetelefonálva” lehet csak megtartani; feltehetően ilyen esetekre vezethető vissza az is, amikor az ülésre kiküldött meghívóban szereplő időponttól eltérő, későbbi időpontban megtartott ülésről készül a jegyzőkönyv). Emiatt a döntéshozatal demokratizmusa sérül, az önkormányzati képviselő szerepe statisztává értékelődik le.
Választási ciklus: 2002-2006 2006-2010 2010-2014 A kiértékelt ülések száma: 82 104 92 a testületi tagok megjelenési aránya Rendes ülésen 87% 77% 80% Rendkívüli ülésen 73% 72% 68% Az összes ülésen 81% 74% 74% (A kiértékelt ülések száma azért lehet alacsonyabb az előző táblázat üléseinek számától, mert itt csak azokat vettük figyelembe, amelyekről a képviselő-testületi tagok megjelenését is tartalmazó jegyzőkönyv állt rendelkezésre)
-
A rendkívüli ülésekre nem vonatkoznak a rendes ülésekre vonatkozó azon előírások, amelyek garantálják a megfelelő felkészülést a testület tagjai számára. Nem vonatkoznak rá az előterjesztések előzetes kiküldésére előírt határidők, az előzetes bizottsági megtárgyalások. Az előterjesztéseket esetenként az ülés helyszínén kapják kézhez a képviselők, így azokat gyakorlatilag átolvasni sincs idejük, nem hogy megfontolni, vagy a részetekről tájékozódni.
-
A rendkívüli ülések jelentős részét előzetesen nem hirdetik ki, előterjesztéseiket nem hozzák nyilvánosságra a város honlapján, utólag sem. Így a közvélemény nem értesül ezekről. Ez korlátozza a testület működésének demokratikus ellenőrzési lehetőségét a helyi közösség által.
Ugyan létezik egy rendelet (39/2011. (XII.20.) önkormányzati rendelet az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételéről), azonban az abban felsorolt kivételek lehetővé teszik, hogy az előírtak alól mentesüljön egy-egy rendeletmódosítási előterjesztés. -
A rendkívüli ülés időpontjának megválasztásával lehetőség nyílik a nem kívánt képviselők vagy az érdeklődő lakosság távoltartására.
-
A rendkívüli üléseknek az egyes (de kiemelkedően a 2006-tól és 2010-től kezdődő) ciklusokban tapasztalt arányát tekintve nem alaptalan a feltételezés, hogy ez a gyakorlat ellentétes az SZMSZ szellemiségével és a rendkívüli ülés intézményének a rendeltetésével.
-
A rendkívüli ülések indokoltságáról a 2013. augusztus 22-i rendkívüli ülés jegyzőkönyvében olvashatunk tanulságos képviselői és polgármesteri véleményeket.
-
A rendkívüli ülések nagy száma elgondolkodtató jele lehet az államigazgatás (amely adott esetben túl rövid határidőt kényszerít ki döntések meghozatalára) és a helyi döntéselőkészítés működési zavarainak, a tervezés és előrelátás alacsony színvonalának.
A választópolgárok közössége az őt megillető, önkormányzáshoz való alapjogot a megválasztott képviselőin keresztül gyakorolja. A megválasztott képviselőt visszahívni nem lehet, a képviselő-testület feloszlatására nem lehet népszavazást kiírni. Az elnyert mandátum birtokában a képviselő-testület tagja négy (2014-től öt) éven keresztül a saját belátása és szándéka szerint tehet(ett) eleget feladatának.
Véleményünk szerint a képviselő személyes részvétele a döntéshozatalban a választói felhatalmazás legnagyobb súlyú eleme. A döntések a képviselő-testület ülésein születnek. Ezért készítettünk egy áttekintést az elmúlt három ciklus képviselőinek (polgármestereinek, alpolgármestereinek) részvételi aktivitásáról a testületi üléseken (az adatok évenkénti és üléstípusonkénti bontásban is rendelkezésre állnak, azonban terjedelmi okokból itt csak az összegző táblázat mutatható be). Természetesen önmagában egy ülésen való részvétel nem jelenti azt, hogy valaki meg is nyilatkozik a tárgyalt témákban. Azonban szavaznia kell, és ezzel már él a legfőbb választói felhatalmazással.
Választási ciklus: | 2002-2006 | 2006-2010 | 2010-2014 | |||
A kiértékelt ülések száma: | 82 | 104 | 92 | |||
választott tisztség | részvételi aktivitás | választott tisztség | részvételi aktivitás | választott tisztség | részvételi aktivitás | |
Bakos István | képviselő | 89% | ||||
Baranyai József | képviselő | 89% | képviselő | 89% | ||
Beke Gyuláné | képviselő* | 100% | ||||
Boros Dénes | képviselő* | 95% | ||||
Dr. Czuppon Károly | képviselő | 87% | alpolgármester | 94% | ||
Gartner József | képviselő | 60% | ||||
Havasi Dezső | képviselő | 90% | ||||
Holl András | alpolgármester | 93% | képviselő | 62% | ||
Horváth Ivett | képviselő | 55% | ||||
Horváth László | polgármester | 94% | képviselő | 49% | képviselő* | 59% |
Dr. Horváth Sándor | képviselő | 71% | képviselő | 23% | ||
Kasper Ágota | képviselő | 88% | képviselő | 68% | képviselő | 71% |
Kirsch Ábel | képviselő | 98% | ||||
Koós Gábor | képviselő | 74% | ||||
Dr. Kovács László | képviselő | 57% | ||||
Kovárczi Attila | képviselő | 71% | képviselő | 58% | ||
Lingl Zoltán | képviselő | 98% | képviselő | 97% | ||
Mészáros József | képviselő* | 56% | ||||
Nagy Tamás | képviselő | 72% | képviselő | 36% | ||
Ottó Péter | polgármester | 98% | polgármester | 100% | ||
Pék László | képviselő | 77% | képviselő | 82% | ||
Turi Tibor | képviselő | 56% | ||||
Ulrich Krisztián | képviselő | 64% | ||||
Dr. Varga Tibor | képviselő* | 60% | képviselő | 88% | képviselő* | 98% |
Vörös Kálmán | képviselő | 92% | alpolgármester | 96% | ||
* A ciklus közben lemondott vagy mandátumot nyert képviselők esetében a mandátumuk idejére eső üléseket vettük figyelembe. |
Az adatokból figyelemre méltó tendenciák olvashatók ki.
-
A részvételi aktivitás nő, ha a képviselő a következő ciklusban magasabb tisztséget (alpolgármester) nyer el, és csökken (esetenként jelentős mértékben), ha a korábbi magasabb tisztségével (polgármester, alpolgármester) szemben a következő ciklusokban csak képviselői mandátumot kap.
-
Több cikluson keresztül viszonylag egyenletes egyéni részvételi aktivitás éppen úgy előfordul, mint az idő teltével csökkenő aktivitás. A részletes adatokból az is kiderül, hogy az évenkénti átlagos részvételi aktivitás mind a három ciklusban egyenletesen csökkent az első évi 90% körüli értékről az utolsó év 70% körüli értékére. A legkiegyensúlyozottabb ebből a szempontból a 2002-2006-os ciklus (87 → 72%), a másik szélső érték a 2010-2014-es ciklusban figyelhető meg (98 → 70%).
Ez utóbbi arányszám mögé kívánkozik a mérőszám is. Az ettől a ciklustól 9 főre csökkent létszámú testület esetében a 70%-os részvételi arány átlagosan 6 testületi tag jelenlétét jelenti. A határozatképességhez szükséges létszám 5 fő. A gyakorlatban tehát a 2014-es év 13, jegyzőkönyvvel dokumentált testületi ülésén átlagosan csak 1 fővel többen voltak jelen, mint a döntésekhez szükséges minimális létszám (a valóságban 3 ülésen – mind a három rendkívüli ülés – vett részt 5 testületi tag, 3 ülésen 7, a többi hét ülésen 6-6 fő). Az előző két ciklusban az utolsó évek átlagos részvételi arányához még 10,8 (2006-ban ez 72%-ot jelent), illetve 9,8 (2010-ben 70%) fő ülésenkénti átlagos résztvevő tartozott (a határozatképességhez szükséges létszámnál 2, illetve 1 fővel több; ne feledjük, hogy a testület létszáma akkor 15, illetve 14 fő volt), ami a döntéshozatal megbízhatósága és demokratizmusa szempontjából is nagyobb garanciát jelentett. -
A 2002-2006-os ciklus testülete más összehasonlításban is a választói felhatalmazásnak inkább megfelelő számokkal jellemezhető. Itt a négy év alatt 9 teljes létszámú testületi ülést találunk; a következő ciklusban kettőt, a 2010-2014-es ciklusban pedig ötöt (ezeket is rögtön az elején; ez utóbbinál figyelembe kell venni, a testület létszáma a korábbi 15-ről, illetve 14-ről 9 főre csökkent, ami önmagában is pozitív hatással kellett volna legyen a részvételi aktivitásra, ezzel szemben itt volt a legnagyobb a visszaesés). Meggyőződésünk szerint a romló aktivitás egyik fő oka a rendkívüli ülések igen magas száma.
-
Itt nem foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogy mi a választáson induló jelöltek egyéni motivációja: miért pályázik mandátumra, ha látja, esetleg már az előző ciklus(ok)ban szerzett közvetlen tapasztalataiból tudja, hogy egyéb kötelezettségei mellett csak korlátozottan tud eleget tenni a választói felhatalmazásnak. Azt a kérdést azonban fel kell tenni, nem lenne-e szükség arra, hogy a testület követelményeket határozzon meg a döntéshozatalban való részvétel elvárható vagy kötelező szintjére.
Ma egyetlen, a kérdéshez áttételesen kötődő szabály létezik a képviselő-testület működésében: a képviselői tiszteletdíjakról szóló, többször módosított 29/2000.(XI. 27.) számú rendelet írja elő, hogy ha „a képviselő egy naptári év alatt 3 vagy több alkalommal előzetes ... bejelentés nélkül hiányzik a testületi ülésről, a következő naptári évben tiszteletdíjának 75%- ára jogosult.” Ez a szabályozás azonban nem a képviselői felelősségtudat erősítését szolgálja - hiszen nem a hiányzást szankcionálja, hanem a hiányzás előzetes bejelentésének elmaradását -, hanem azt, hogy a be nem jelentett hiányzás miatt ne váljon határozatképtelenné az ülés.
Véleményünk szerint már korábban is szükséges lett volna, hogy a testületek egyfajta etikai normát határozzanak meg saját maguk számára, hogyan tudnának jobban megfelelni a választói elvárásoknak. Ennek a normának lenne része például a választókkal való kapcsolattartás elvárható szintje, formája, a testületen belüli együttműködési formák, önkorlátozások, és a döntéshozatalban (a testületi üléseken, közmeghallgatásokon) való részvétel minimuma. A képviselői fogadóórák és közmeghallgatások léte önmagában ugyanis a kapcsolattartásnak csak a kötelezően előírt intézményei; a választót proaktívan arról is meg kell győzni, hogy a képviselőt valóban érdekli az ő véleménye; ehhez viszont a képviselőnek a közvélemény, a választói előtt „meg kell mutatkoznia”. - Az elmúlt három ciklusban nem találkoztunk olyan tudatos (tervezett) intézkedéssorozattal, amely két választás között mérte volna a választói elégedettséget a képviselő-testület munkájával. Nem olyanra gondolunk, mint a 2006. februárjában készült közvéleménykutatás, amely azonban teljesen nyilvánvalóan már az őszi önkormányzati választások kampányának előfutára volt, a városvezetés választáson újra induló tisztségviselőinek pozícióját erősítendő. Hanem olyanra, hogy a hivatalba lépő testület a város lakosságát reprezentáló mintát kérdez meg a város működésére jellemző kulcsterületekről, majd ezt minden évben megismétli, utoljára a következő választás előtt. Egy ilyen - független szakmai intézmény által végrehajtott - közvéleménykutatásra támaszkodhatnának aztán a következő választás kampányszakértői és kiadványszerkesztői.
De úgy tűnik, a városvezetések körében nincs igény arra, hogy menet közben is valódi visszajelzéseket kapjanak arról, hogyan ítélik meg működésüket a választók.
Aki netalán pl. a közmeghallgatásokon megjelenők számát tekintené egyfajta elégedettségi mutatónak, annak gondolni kell arra, hogy a választók a legritkább esetben fejezik ki elégedettségüket tömeges demonstráció formájában (bár 2010 óta az országos politikára már ez sem teljesen igaz), itt a meg nem jelenés inkább az érdektelenség jele.
*A 2010. november 29-i közmeghallgatás napirendjei:
1./ Az állattartás szabályairól szóló önkormányzati rendelet-tervezet megvitatása
2./ A borzavári út környékére tervezett kőbányával kapcsolatos kérdések
A város hivatalos honlapjának közvélemény-kutatási eredménye (a képen a 2014. szeptember 21-i állapot) sem egy szakmailag megalapozott, inkább spontán érzelmi mutató:
56 óra múlva következik:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 11/3. rész
Három ciklus számokban (2002-2014) – Települési statisztikák
A sorozat előzménye:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 11/1. rész
Koós Gábor
A forráskutatás természetéből adódóan az adatokban pontatlanságok, hibák előfordulhatnak. Köszönettel vesszük, ha ezekre felhívják a figyelmünket, a hibákat javítani fogjuk. Ugyancsak köszönettel fogadunk névvel aláírt személyes megnyilatkozásokat, visszaemlékezéseket, véleményeket, elemzéseket akár a korábbi, akár a most előttünk álló választással kapcsolatban. Névtelen (felhasználónéven írt) megjegyzések (kommentek) írására a megszokott módon természetesen továbbra is lehetőség van.