Önkormányzati választások 2014. október 12.
A politikai környezet
„Most azt mondhatom, hogy a Magyarországon megtörtént választások utáni első tusnádfürdői találkozón vagyunk, és azt a jó hírt jelenthetem mindannyiuknak, hogy a választást megnyertük. Sőt, megnyertük kétszer is! Hiszen nemcsak parlamenti választások voltak, hanem európai parlamenti választások is. Az itt lévők talán teljes körben tudják, október 12-én a harmadik választás is megtörténik ebben az évben; ez a magyar önkormányzati választás lesz, amelynek a magyar államélet szempontjából súlya és jelentősége van.
Engedjék meg, hogy a mostani mondandómat a legutóbbi parlamenti választás egy méltatlanul kevés figyelmet kapott mozzanatának fölidézésével kezdjem. Ennek a választásnak az eredményeképpen Magyarországon a kormányzó polgári, keresztény és nemzeti erő, tehát a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt a parlamenti helyek kétharmadát szerezte meg – éppenhogy, egy mandátummal. Én emlékszem, évekkel ezelőtt arról beszélgettünk, hogy az milyen szép lenne, a bosszúnak milyen nemes formája volna, ha az történne, hogy a 2004 decemberében a mai magyar államhatárokon kívül élő magyarok visszafogadása ellen szavazó politikai erők úgy nyernék el megérdemelt büntetésüket, hogyha egy parlamenti választáson éppen a határon túli magyarok voksaival jönne létre a többség vagy a kétharmad. Jelentem, hogy az a gyanú áll itt fönn, hogy a politikában mégiscsak létezik egy morális egyensúly. Efelől gyakran van kétségünk jó okkal, de időnként megerősítést is kapunk. Most például az történt, hogy a határon túli magyarok szavazata és az abból fakadó mandátum kellett ahhoz, hogy kétharmados többsége legyen a nemzeti erőknek a magyar parlamentben. Köszönjük mindenkinek, akit illet, a Gondviselésnek, a szavazóknak, a magyar törvényalkotóknak és végső soron ilyenkor azoknak is meg kell köszönnünk, akik ellenünk fordultak, és lehetőséget adtak arra, hogy a jó mégiscsak fölülkerekedjék, mert ha nincs a rossz, akkor mégis hogyan tudna fölülkerekedni a jó?”
(Forrás és további részletek: itt.)
Zircen pedig ez történik
A sorozat 2. részében mutattuk be azt a táblázatot, amely az 1990-2010 közötti önkormányzati választásokon elindult és megválasztott polgármester- és képviselőjelölteket sorolta fel. Ezt a táblázatot egészítettük most ki a 2014-es választáshoz nyilvántartásba vett polgármester- és képviselőjelöltekkel:
Megjegyzések:
A lista nem tartalmazza az 1990. évi választások során a társközségekben megválasztott képviselőket (4 fő).
A lista nem tartalmazza az 1990. évi választások során mandátumot nem nyert jelölteket.
Az elnyert mandátumok esetében csak a választás alkalmával elnyert mandátumok szerepelnek, a ciklus közben megszerzett mandátumok nem.
Ha a jelölt polgármesteri és képviselői mandátumra is pályázott, és valamelyikben nyert, az elnyert mandátumként szerepel.
Az elnyert mandátumot kék színű, kövér betűkkel, színezett háttérrel jelezzük.
A 2014-es választás jóváhagyott jelöltjeit kék háttérszínnel jelöljük.
A 2014-es választáson első alkalommal induló jelölteket piros betűszínnel jelöljük.
A rövidítések értelmezése: | |
BAT | Békefi Antal Társaskör |
FG | Független |
FIDESZ | Fiatal Demokraták Szövetsége |
FIDESZ-MPP | Fidesz-Magyar Polgári Párt |
FIDESZ-MPSZ | Fidesz-Magyar Polgári Szövetség |
FKGP | Független Kisgazdapárt |
JOBBIK | JOBBIK Magyarországért Mozgalom |
KDNP | Kereszténydemokrata Néppárt |
MDF | Magyar Demokrata Fórum |
MP | Munkáspárt |
MSZP | Magyar Szocialista Párt |
NF | Nemzetiségi Fórum |
SZDSZ | Szabad demokraták Szövetsége |
SZKE | Sziget Környezetvédelmi Egyesület |
TRK | TIT Reguly Klub |
VBE | Vállalkozók a Bakonyért Egyesület |
VSZE | Városvédő és Szépítő Egyesület |
ZNKSZE | Zirci Német Kisebbségihagyomány és Származáskutató Egyesület |
ZP | Zöld Párt |
Forrás: Nemzeti Választási Iroda, Zirc és Vidéke újság, a zirci képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvei (a Városi Könyvtár archívuma és Zirc város honlapja).
A 2010-es néggyel szemben a polgármester-jelöltségért három induló gyűjtött aláírásokat, azonban egy jelölt nem tudta összegyűjteni a jelöléshez szükséges érvényes ajánlást, így a jelölését a Helyi Választási Bizottság elutasította. A választás tehát két jelölt között dől el, mindkettő egykori (és jelenlegi) polgármester, akik immár harmadik ciklusban vetélkednek egymással a tisztség megszerzéséért.
A képviselői tisztségért 23 jelölt indul (2010-ben 19), köztük 12 első induló, a többiek közül tízen pedig már képviselői múlttal is rendelkeznek. Mindössze egyetlen olyan jelölt van, aki volt már korábban jelölt, de a testületbe nem került be.
A 12 új induló többsége – bár a nevük a közvélemény előtt általában ismert – jelentősebb közösségi eredményt, közéleti aktivitást nem tud felmutatni (vagy ezek szélesebb körben nem ismertek).
Ez lesz a harmadik választás egymás után, amikor civil szervezet nincs a jelölő szervezetek között. Most már nem szerepel a négy évvel még másik pártként szereplő MSZP jelölő szervezetként, belépett viszont a Jobbik egy jelölttel. Folytatódik az a tendencia, hogy a helyi választások egy párt és a függetlenek között dőlnek el.
Örvendetes jelenség a függetlenek arányának növekedése: az összes jelöltet figyelembe véve 67% a négy évvel ezelőtti 50%-hoz képest. Ugyancsak örvendetes, hogy korábbi pártjelöltek indulnak most függetlenként (Lingl Zoltán, Nagy Tamás), és nincs olyan jelölt, aki korábbi független státuszát váltotta volna fel pártjelöltségre (2010-ben két ilyen eset is volt). Az a mai magyar politikai-társadalmi viszonyok között alig valószínű, hogy a függetlenként induló jelölt egyenlő távolságot tart minden politikai szerveződéstől, eszmei-szellemi közösségtől (az egyik független jelölt például egy párt országos vezető testületének tagja), de a „független” minősítés a választók felé legalább egy jelzés, amit a jelölttől, megválasztása esetén, számon lehet kérni.
A kampány
A 2014-es önkormányzati választás kampánytörténéseivel a sorozat utolsó része foglalkozik, amikor a végleges választási eredményeket és a képviselő-testület alakuló ülésének döntéseit megismerjük.
Vélemények
Kiszorítják a civileket az önkormányzati politizálásból
„Egyre kevesebb civil szervezet kíván aktívan részt venni az önkormányzati választáson: míg 2002-ben még 867 szervezet próbált jelöltet indítani, most már csak 233 száll be a helyi mandátumokért folyó versengésbe.
…
A választásokon induló szervezetek számának csökkenése nincs összefüggésben a civil szféra létszámának alakulásával, mert évek óta hozzávetőleg negyvenezer egyesületet tartanak nyilván. A civilekkel szemben viszont a pártok kedve nem ment el a választástól. A politikai szerveződések folyamatosan hasonló, 40-45 körüli számban indultak, és most is nagyjából ennyien próbálkoznak. Ami viszont változik: a polgármesteri posztra mind több helyen pártkádert ültetnének. Igaz, ez kizárólag a Fideszre jellemző, mert míg 2002-ben csak háromszáz, 2006-ban a KDNP-vel együtt már nyolcszáz, legutóbb pedig 1100 településvezetői posztra pályáztak, s az idén csaknem 1200 helyen szerepel majd a szavazólapon a kormányoldal által támogatott jelölt. Miután kétezer főnél népesebb település az országban csupán nyolcszáz van, egészen kis falvakban is megvalósulhat a közvetlen „pártirányítás”.”
Megjegyzés: A civil szervezetek kiszorítására vonatkozó megállapítás 1998 óta igaz Zircre is (lásd a sorozat korábbi részeit, pl. itt: „Azóta a civil szervezeteket helyben is szinte teljesen kiszorították a politikai pártok, ami rendkívül nagy veszteség a helyi hatalomgyakorlás demokratikus ellenőrzése szempontjából.” A polgármesteri és alpolgármesteri posztok pártkáderrel vagy erős pártkötődésű jelöltekkel történő betöltésére vonatkozó állítás viszont Zircre már 2002 óta érvényes.
56 óra múlva következik:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 11/1. rész
Három ciklus számokban (2002-2014) - Választási statisztikák
A sorozat előzményei:
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 9. rész – 2010
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 8. rész – 2006
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 7. rész – 2002
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 6. rész – 2001
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 5. rész – 1998
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 4. rész – 1994
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 3. rész – 1990
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 2. rész – Előrehozott áttekintés
Hátraarc - az önkormányzati választások negyedszázada Zircen. 1. rész
Koós Gábor
A forráskutatás természetéből adódóan az adatokban pontatlanságok, hibák előfordulhatnak. Köszönettel vesszük, ha ezekre felhívják a figyelmünket, a hibákat javítani fogjuk. Ugyancsak köszönettel fogadunk névvel aláírt személyes megnyilatkozásokat, visszaemlékezéseket, véleményeket, elemzéseket akár a korábbi, akár a most előttünk álló választással kapcsolatban. Névtelen (felhasználónéven írt) megjegyzések (kommentek) írására a megszokott módon természetesen továbbra is lehetőség van.