Boross László fotográfiáiból nyílt kiállítás a Városházán
„A fotózás nem csak technika kérdése, nem csak a gép kezelésén múlik az előállított termék minősége. A fotózás látásmód” – mondta Egervölgyi Dezső a kiállítás-megnyitón.
(Folytatáshoz kattints a címre!)
Boross László zirci születésű, a fotózással is itt ismerkedett meg, a III. Béla Gimnázium első induló osztályával érettségizett. 1972-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. Mérnök hivatása mellett megismerkedett a mozgókép világával, majd 2005-ben visszacserélte a kamerát fényképezőgépre. Képei 2007-ben az „Alkalmazott művészetek” kiállításon szerepeltek a Magyar Nemzeti Galériában, ahol nyugdíjba vonulásáig műszaki vezetőként, később főmérnökként dolgozott. A riportfotózás mellett a tájképek szerelmesének vallja magát.
– A természetfotós pont akkor exponál, amikor a madár a fészkén eteti fiókáit, vagy az erdőn szarvasbikák verekednek. Boross képein mindezeket nem látjuk, csak érezzük, hogy ott van az életet rejtő nagy zöld lombtakaró mögött. „Megszólal a csend” – fogalmazott Egervölgyi Dezső. Úgy látja, a zirci származású fotográfus a szépet, és a mögötte lévő életet keresi, akár Fekete István természetírásaiban. Kiemelte lényeglátását, úgy fogalmazott, hogy „a belső szem fogja és vezeti a kamerát tartó kezet”. Egyébként pedig a képek azok, amelyek igazán bemutatják az alkotót – mondta –, így azt ajánlotta, hogy álljunk meg egy pillanatra előttük, s gyönyörködjünk bennük!
Napfelkeltét nézve
Kelemen Gábor sajtóreferens